Szűcs László: Nagy Ferenc első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei A. kötet 1946. február 5. - 1946. július 19. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 38. Budapest, 2003)

Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1-40. jegyzőkönyv (1946. február 5.-1946. július 19.) 75-1008

25. 1946. május 14. Honvédelmi miniszter [képviseletében Sárkány államtitkár] megjegyzi, hogy a 9. § (3) bekezdésében foglalt büntetőjogi rendelkezés mind a javaslatot tevő miniszterrel, mind a bizottság tagjaival szemben már eleve bizalmatlanságot kelthet.

29 Minisztertanács a 9. §-t az eredeti javaslat szerint elfogadta. A 10. § szövegét elfogadta azzal, hogy az, akit közszolgálatból a jelen § alapján [saját kérésére] bocsátottak el, - az elbocsátástól számított három év eltelte után a tényleges szolgálatba való visszavétele, vagy szabályszerű végelbánás iránt kérelmet terjeszthet elő.

30 Honvédelmi miniszter [képviseletében Sárkány államtitkár]: A 11. §-ban foglalt az a rendelkezés, hogy a rendeletben körülírt eljárás után közszolgálatban maradt alkalmazottal szemben az igazolási eljárás újrafelvételének helye nem lehet - elhagyandónak tartja.

31 Bár a rendeletnek tárcája körében értelemszerű alkalmazását az 1. § szerint javasolt kiegészítő rendelkezés lehetővé teszi, mégis már most megjegyzi, hogy a 12. § rendelkezése tárcája vonatkozásában csak azoknak a honvédségi személyeknek irányában nyerhet alkalmazást, akinek visszavétele különleges szakképzettségükre tekintettel nélkülözhetetlennek mutatkozik.

32 Végül kifejezést kíván adni, ama meggyőződésének, hogy mivel a rendelettervezet több vonatkozásban törvényben biztosított jogokat szüntet meg, másfelől az érdekeltek rendkívül széles körére terjed ki (13. §), de nem utolsósorban figyelemmel az 1920:XI. törvénycikk 2. §-ban, [az] 1923:XXXV. törvénycikkben, valamint az 1924:IV. törvénycikk 2. §-ában foglaltakra, a tervezett rendelkezést törvényre kell alapítani, evégből tehát javasolja, hogy a tervezett rendelkezések tárgyában törvényjavaslat terjesztessék a Nemzetgyűlés elé.

33 29 A 9. § a bizottsági tagok közhivatalnokoknak tekintéséről szólt. A § (3) bekezdése azt mondta ki, hogy „a rendelet alkalmazásával összefüggő eljárással kapcsolatos vesztegetés esetében a szabadságvesztés büntetés mind a vesztegetőre, mind a megvesztegetettre tíz évig terjedő fegyház". 30 A 10. § azoknak a visszavételi lehetőségével foglalkozott, akiket mindennemű ellátási vagy a szolgálat alapján támasztható egyéb igényről való kifejezett lemondás mellett saját kérésükre bocsátottak el. 31 A 11. § elbocsátásra került személyek ügyében folyt igazolási eljárás felfüggesztéséről, újabb eljárás indításának a megtiltásáról intézkedett. 32 Lásd a 15. jegyzetet. 33 A 13. § arra adott lehetőséget, hogy rendelet hatályát — a pénzügyminiszter előterjesztése alapján — kiterjesszék vállalatok, üzemek, intézmények dolgozóira is. Az állami, államvasúti és vármegyei tisztviselőkre és egyéb alkalmazottakra vonatkozó 1920. évi XI. te. 2. §-a a létszám megállapítását illetően külön törvény kiadását említette, a törvény megjelenéséig alkalmazási tilalmat, új állások szervezésének megtiltását mondta ki. Az 1923. évi XXXV. te. a közszolgálati tisztviselők és egyéb alkalmazottak létszámának csökkentéséről és a kapcsolatos intézkedésekről szólt. 632