Szűcs László: Nagy Ferenc első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei A. kötet 1946. február 5. - 1946. július 19. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 38. Budapest, 2003)

A kormány eredményei és eredménytelenségei 49

Bevezetés összesen 45 348, az önkormányzatoknál 21 209, az állami üzemeknél 26 576, mindösszesen 93 133 munkatársat bocsátottak el.

126 A munkáspártok túlfűtöttsége következtében azonban egyes helyeken, főleg az önkormányzatoknál olyan nagy számban és elsősorban a szakképzett, régi munkatársak köréből bocsátottak el tisztviselőket, hogy például Budapest több kerületében, egyes szakterületeken leállt a szakigazgatás.

127 Végül — a kisgazdapárti előzetes aggályok mintegy igazolásaként — a leépítések egyik fő harcosa, Rajk László tett előterjesztést a B-listázások felülvizsgálatára. A 9050/1946. ME sz. rendelet (MK 1946. augusztus 6.) alapján 1571 már elbocsátott tisztviselőt vettek vissza állásába. Jellemző módon közülük a vármegyéknél és városoknál 709 kisgazdapárti, 310 kommunista, 473 szociáldemokrata és 79 parasztpárti volt.

128 E területen tehát a többségi Kisgazdapárt bizonyos félsikert ért el. Nem sikerült azonban megvédeni a társadalmi aktivitás, a demokrácia érvényesülésének jellegzetes formáit jelentő egyesületek nagy többségét. A katolikus egyházban saját tömegbefolyásának korlátait látó Kommunista Párt, miután nem tudta leszerelni a jórészt katolikus ifjúsági, szociális, egészségi egyesületeket és erkölcsi nevelést nyújtó szervezeteket, mondvacsinált ürügyet felhasználva, a Szövetséges Ellenőrző Bizottság követelését produkálva oszlatta fel ezeknek az egyesületeknek a tömegét.

129 Új vezetőkkel lehetséges volt hasonló társadalmi szervezetek engedélyezését kérni, de a megriasztott emberek aktivitását a betiltásokkal jórészt megtörték. Ugyanilyen tendenciák érvényesültek a gazdasági irányító szervek autonómiájának a fokozatos felszámolása terén, ami a pártok közvetlen ellenőrzését, beavatkozási lehetőségének biztosítását eredményezte.

130 Hasonló célt szolgált a vállalatok államosításának egyre erőteljesebb követelése a munkáspártok részéről. Mindezeknek a nemzetgyűlési választásokon kisebbségben maradt pártok részéről felmerült igényeknek a többségi párt — mintha a kormány ellenzéke lett volna — mind kevésbé tudott ellentmondani. A legsajátosabban mezőgazdasági kisgazda érdekeket kifejező kérdéskörök körül a földbirtokreform bizonyos fokú korrekcióját is csak nehezen tudták keresztülvinni, elakadt viszont a mezőgazdasági érdekképviseleti szervről szóló törvényjavaslat útja és a kisebb birtokokkal, vagyonnal rendelkező termelők, kereskedők és a fogyasztók szervezését, boldogulását célzó szövetkezeti törvényjavaslat is csak késlekedve (1947 tavaszán), ennek megfelelően módosult politikai körülmények között került elfogadásra. . *** 126 Gyarmati György idézett tanulmánya 533. p. 127 Lásd a [44.] 127. sz. jegyzőkönyv 18. napirendi pontját. 128 Gyarmati György idézett tanulmánya 542-543. pp. 129 Lásd a [37.J120. sz. jegyzőkönyv 18. napirendi pontját és a) mellékletét. 130 Lásd elsősorban a [16.J 99. sz. jegyzőkönyv 43., a [21.] 104. sz. jegyzőkönyv 12. és 34., a [23.] 106. sz. jegyzőkönyv 54., a [29.] 112. sz. jegyzőkönyv 56. és 63., valamint az [51.] 134. sz. jegyzőkönyv 10. napirendi pontját. 62