Szűcs László: Nagy Ferenc első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei A. kötet 1946. február 5. - 1946. július 19. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 38. Budapest, 2003)

Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1-40. jegyzőkönyv (1946. február 5.-1946. július 19.) 75-1008

23. 1946. május 3. [15] 14 Iparügyi miniszter [képviseletében Kelemen államtitkár] előterjeszti javaslatát dr. Schrodt István jóvátétele tárgyában. Minisztertanács dr. Schrodt Istvánnak rehabilitálása során az V/l. fizetési osztályba való kinevezéséhez hozzájárult.

12 [16] 15 Iparügyi miniszter [képviseletében Kelemen államtitkár] előterjeszti javaslatát Kerle Zoltán [gépkocsivezető] özvegyének nyugellátása tárgyában. Minisztertanács az előterjesztést elfogadta. [17] 16 Iparügyi miniszter [képviseletében Kelemen államtitkár] előterjeszti javaslatát a kéményseprőipar gyakorlására vonatkozó egyes jogszabályok módosítása tárgyában. [Bárányos] Közellátásügyi miniszter: Aggályosnak tartja ennek a rendeletnek kibocsátását, ami újabb megterhelést jelentene az államra. Minisztertanács az előterjesztést elvben elfogadta azzal a megkötéssel, hogy a rendelet életbeléptetéséhez újabb minisztertanácsi hozzájárulás kell.

13 [18] 17 [Rónai] Kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszter előterjeszti javaslatát a külkereskedelmi tárgyalások megkönnyítésével kapcsolatban tárcaközi bizottság létesítése tárgyában. 12 Az Iparügyi Minisztérium 2077/1946,-eln. sz. előterjesztésében dr. Schrodt István (1888?) állami felsőipariskolai tanár, nyugalmazott mértékügyi főfelügyelő, műegyetemi címzetes rendkívüli tanár korábbi sérelmének jóvátételeként állami felsőipariskolai igazgatói címmel való nyugellátását javasolta. 13 A 26 731/1946.Ip.M.I. sz. előterjesztés az 1922. évi XII. te, valamint az 1936. évi VII. tc.-nek a kéményseprőiparra vonatkozó §-ainak a módosítására, kiegészítésére tett javaslatot. Egyrészt arról intézkedett, hogy az elhunyt kéményseprőiparos iparát a házastársa a saját jogon ne folytathassa, másrészt a kéményseprőipart úgynevezett reáljogon kezükben tartó személyek háttérbeszorítását, azaz a kéményseprést ténylegesen gyakorló iparosok lehetőségeinek kiszélesítését elősegítse. A volt reáljogtulajdonosoknak és a kéményseprősegédek valamint hozzájuk tartozóknak a Kéményseprők Jóléti Alapjából javasolt járadékot fizettetni, egyben azt is előterjesztette, hogy ezt az alapot a kéményseprők létesítendő egyesülete kezelje. Jelezte, hogy az országban ekkor 638 kéményseprői munkaterület volt, amelyből 580-at személyi jogon, 58-at pedig reáljogon láttak el. A javaslat egyébként a kéményseprői munkaterületek betöltésének jogát az iparügyi miniszter hatáskörébe vonta. A javaslat ismételt minisztertanácsi bemutatására vonatkozó adatot nem találtunk, illetve esetleg az [59.] 142. sz. jegyzőkönyv 42. napirendi pontjában volt erről szó. Lásd az 5510/1946. ME sz. rendeletet, MK 1946. május 25. 582