Szűcs László: Nagy Ferenc első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei A. kötet 1946. február 5. - 1946. július 19. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 38. Budapest, 2003)

Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1-40. jegyzőkönyv (1946. február 5.-1946. július 19.) 75-1008

21. 1346. április 26. 11 Pénzügyminiszter [képviseletében Kemény államtitkár] előterjeszti javasla­tát [a] forgalomban lévő, ezer pengőnél kisebb címletű bankjegyek bevonása tárgyában. Minisztertanács az előterjesztés elfogadta azzal a kiegészítéssel, hogy az ezer pengős bankjegyek is bevonandók. 9 12 Pénzügyminiszter [képviseletében Kemény államtitkár] bejelenti, hogy a tárgysorozaton szereplő „a köztámogatásban részesülő egyes társaságok és szervezetek állami ellenőrzésének újabb szabályozása" tárgyában tett javasla­tát a napirendről leveszi. Minisztertanács a bejelentést tudomásul vette. 10 13 Pénzügyminiszter [képviseletében Kemény államtitkár] a sójövedéki kihá­gásokra megállapított pénzbüntetés mérvének megállapítása tárgyában javas­latot terjeszt elő. Minisztertanács az előterjesztést elfogadta. 11 9 77 643/1946.P.M.IV.C. sz. alatt előterjesztette a pénzügyminiszter az 500, 100, 50, 20, 10 és 5 pengős bankjegyek bevonására vonatkozó javaslatát. Ezek összértéke 24 636 209 400 pengőt tett ki. Hangsúlyozta, hogy e fizetési eszközök elvesztették jelentőségüket, mert vásárló erejük csak nagy tömegben volt, így az intézkedés az általános gazdasági életre nem hatott ki, a pengő átértékelése, leértékelése esetén is csak zavaró tényezőként szerepelt volna. 1946. május 6-áig javasolta megállapítani az elfogadásuk kötelezettségét és legkésőbb május 18-áig kívánta ezeket a Magyar Nemzeti Bank által beváltatni. Lásd az 1000 pengős bankjegyek bevonásáról is intézkedő 4710/1946. ME sz. rendeletet, MK 1946. április 30. 10 A 80 455/1946.P.M.VI. sz. előterjesztés indoklása visszautalt a 4600/1933. ME sz. rende­lettel (MRT 1933. április 29., 1174-1187. pp.) létrehozott Közérdekeltségeket Felügyelő Hatóság­ra, amely intézkedés szerves része volt az 1930-as évek elején fellépett általános gazdasági válság ellen tett lépéseknek. A hatóság hites könyvvizsgálói révén beható vizsgálatok alá vette az állami érdekeltségű vállalatok működését, erélyes intézkedéseket foganatosított, amelyekkel sikerült sok száz millióra rúgó kincstári érdekeltséget a válság nehéz évein átmenteni. Szerepe megválto­zott, amikor a népellenes törvények végrehajtásának eszközéül használták fel, így népszerűtlenné vált. Ennek ellenére — mivel az adott időben, 1946-ban fokozottabb mértékben szükségessé vált a köztámogatásban részesült vállalatok ellenőrzése — javasolta a miniszter egy hasonló intéz­ménynek létrehozását. Hangsúlyozta, hogy a szerv működésének demokratikus szellemét, vala­mint szakszerűségét feltétlenül biztosítani fogja. Napirendről való levétele kapcsolatban állt a jelen jegyzőkönyv 34. napúendi pontjában foglaltakkal. 11 56 287/1946.P.M.XIII.b. sz. előterjesztésében a miniszter a sójövedéki kihágások pénz­büntetését a kihágás tárgyául szolgáló só mennyiség mindenkori jövedéki árának nyolcszorosában javasolta megállapítani - illetve hogy ezt adópengőre átszámítva kell kiróni. Lásd a 4820/1946. ME sz. rendeletet, MK 1946. május 3. 541

Next

/
Oldalképek
Tartalom