Szűcs László: Nagy Ferenc első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei A. kötet 1946. február 5. - 1946. július 19. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 38. Budapest, 2003)

Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1-40. jegyzőkönyv (1946. február 5.-1946. július 19.) 75-1008

19. 1946. április 18. nem propaganda! Ezért emelhetem nyugodt lelkiismerettel poharamat a Szovjetunió és Magyarország barátságára. Éljen a Szovjetunió népeinek és a demokratikus Magyar Köztársaság népének a barátsága!" [Nagy] Miniszterelnök: Ha ez a beszéd nyilvánosságra hozható lenne, nagyfontosságú dolog lenne. Az oroszok nemcsak, hogy nem vetettek fel politikai, gazdasági, társadalmi kívánságot, de gondosan kerülték azt, mintha a Szovjetunió tőlünk valamit kíván a barátságon kívül. [sic!l Beszélgetve egyikmásik szovjet úrral, minden beszélgetésből az a kijelentés csendült ki, hogy „Magyarország csináljon demokratikus politikát, de azt csinálja úgy, ahogy akarja". A legmesszebbmenő szabadságról és függetlenségről biztosítottak bennünket. Mindezek alapján nyugodt szívvel mondhatja, hogy a moszkvai út eredményes volt és nagyon kéri minisztertársait, hogy ha felvetődnek ellenvélemények, csak azon az alapon vetődhetnek fel, hogy nem ismerik a helyzetet és vigyázzanak arra, hogy a közvéleményben el ne harapódzék valami más, [sic!] mert meg van győződve, hogy a rohanó események nagyon hamar fogják igazolni az eredményességet. [Gyöngyösi] Külügyminiszter ismerteti azokat a tárgyalásokat, amelyeket a magyar békecélok kérdésében folytatott Molotowal és Dekanozowal.

21 Ezek a tárgyalások a Szovjetunió miniszterelnökével folytatott tárgyalásokkal egy síkon mozogtak, úgy hogy nem részletezve, hanem egységesen szeretné a benyomásokat ismertetni. A tárgyalások kiinduló pontja az volt, hogy mi a magyar politikai békecélok tekintetében alapproblémának tekintjük a magyarság sorsát, nemcsak az ország határain belül, hanem az ország határain kívül is, tekintve, hogy közel hárommillió magyar él határainkon kívül. A problémákat leegyszerűsítette két dologra, Csehszlovákiára és Romániára. Csehszlovákiával szemben valószínűnek tartja, hogy egy területi kérdés közvéleményünkben fel sem merült volna, ha a magyarokkal szembeni bánásmód megfelelne a követelményeknek. Sajnos azonban a csehszlovák államhatalom átvétele után Benes úgy nyilatkozott, hogy a magyarokat Csehszlovákiából ki akarják utasítani. Később egy belső széttelepítési folyamat is megindult. Amikor ezen sérelem miatt panaszt emeltünk, mind a három nagyhatalom részéről azt a tanácsot kaptuk, hogy közvetlen tárgyalások alapján próbáljunk megegyezést keresni.

22 Ennek volt eredménye az a két tárgyalás, amely egy lakosságcsere-egyezménynyel végződött. Valóban a legjobb szándékkal és legjobb hangulatban mindkét rész egyetértésével jött létre ez az egyezmény, amely a problémának csak egy 21 Dekanozov, Vlagyimir Gavrilovics (1908-1953) szovjet diplomata. 1940-1941-ben berlini követ, majd külügyminiszterhelyettes, 1947-ben rövid ideig párizsi követ, majd a minisztertanács mellett működött Külföldi Bizottság vezetője volt. 1953 áprilisában a Grúz Köztársaság belügyminisztere, de még ugyanazon évben letartóztatták és kivégezték. 22 Lásd a [17.] 100. sz. jegyzőkönyv 9. jegyzetét. 517