Szűcs László: Nagy Ferenc első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei A. kötet 1946. február 5. - 1946. július 19. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 38. Budapest, 2003)
Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1-40. jegyzőkönyv (1946. február 5.-1946. július 19.) 75-1008
18. 1946. április 18. 68 [Keresztury] Vallás- és közoktatásügyi miniszter előterjeszti javaslatát dr. Vásárhelyi Boldizsár egyetemi nyilvános rendes tanári kinevezése tárgyában. Minisztertanács az előterjesztéshez hozzájárult. 49 69 [Ries] Igazságügyminiszter bejelenti, hogy az életveszélyre utaló körülmények között eltűnt egyes személyek holtnak nyilvánítása tárgyában készített előterjesztését a napirendről leveszi. Minisztertanács a bejelentést tudomásul vette. 50 70 [Ries] Igazságügyminiszter előterjeszti javaslatát a kereskedelmi társaságokra vonatkozó egyes rendelkezések tárgyánan. Minisztertanács az előterjesztést elfogadta. 51 A MONE a Magyar Országos Véderő Egyesület 1918-ban félkatonai, irredenta sportszervezetként alakult, Gömbös Gyula irányításával. 1944-ben megszűnt. 49 37 143/1946.V.K.M.VI.A. sz. előterjesztésében a miniszter dr. Vásárhelyi Boldizsár miniszteri osztálytanácsosnak, műegyetemi helyettes tanárnak a József Nádor Műszaki- és Gazdaságtudományi Egyetem mérnöki és építészmérnöki karára való rendes tanári kinevezését javasolta. Kérte, hogy az ügyben a köztársasági elnökhöz is előterjesztést tehessen. Dr. Vásárhelyi Boldizsár (1899-?) a műegyetem elvégzése után a vasút- és közlekedési tanszék tanársegédje lett, 1935-ben adjunktusi címet kapott, közben közgazdász oklevelet szerzett, 1928-tól Németországban folytatott tanulmányokat. 1935-ben a Kereskedelmi és Közlekedésügyi Minisztérium miniszteri főmérnöke lett. 1940-1941. tanévtől a II. éves mérnökhallgatók helyettes tanára. 1942-ben műszaki doktori oklevelet szerzett, ugyanekkor miniszteri osztálytanácsossá léptették elő. 50 T.999/1946.Ig.M. sz. előterjesztésében a miniszter előadta, hogy a háború következtében, valamint az utóbbi éveknek közismert egyéb véres eseményei folytán számos magyar állampolgár tűnt el, akiknek jelentős része ekkor már nyilván nem volt életben. Rámutatott arra, hogy az eltűntek jogviszonyai mielőbbi rendezésére szorultak, de a jogszabályok az eltűntek holtnak nyilvánítását — az eltűnés óta eltelt viszonylag rövid idő és a rendkívüli körülmények — akkor még nem tették lehetővé, ezért külön jogszabály kiadását tartotta szükségesnek. Valószínűnek találta, hogy az eltűntek jelentős része nem élte túl a megpróbáltatásokat, de kétségtelennek tartotta azt is, hogy egy részük még életben volt, ,,s csupán a nehéz közlekedési viszonyok és egyéb akadályok miatt" nem tudott magáról életjelet adni. Ezért körültekintő, mégis a valószínűsíthető elhalálozások esetében egyszerűsített, gyors eljárás alkalmazását tartotta szükségesnek. A kiadni tervezett rendelet nem tért ki a szovjet megszállás után elvitt, eltűnt személyek kérdésére, csak a hadifogságba, illetve a németek által deportált és eltűnt személyek holtnak nyilvánításával foglalkozott. Lásd még a [21.] 104. sz. jegyzőkönyv 61. napirendi pontját. Lásd a 4700/1946. ME sz. rendeletet, MK 1946. április 28. 51 A T.279/1946.Ig.M. sz. előterjesztés a részvénytársasági és szövetkezeti közgyűlések tartásának a 817/1945. ME sz. rendeletben (MK 1945. május 6.) kimondott teljes tilalmának részleges feloldását kezdeményezte. A közgyűlési tilalom elrendelésének oka elsősorban az volt, hogy bizonytalanság állt elő a tagsági jog gyakorlására illetékes személyek tekintetében, továbbá, a nagy mennyiségű részvény és értékpapír megsemmisülése, illetve elvesztése folytán. A bírósági okiratmegsemmisítési eljárá496
