Szűcs László: Nagy Ferenc első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei A. kötet 1946. február 5. - 1946. július 19. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 38. Budapest, 2003)

Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1-40. jegyzőkönyv (1946. február 5.-1946. július 19.) 75-1008

17. 1946. április 8. hogy mi területi kérdést nem vetettünk fel, azt közli, hogy az Angol Királyság a csehszlovák állammal szemben területváltozáshoz hozzá nem járul, kivéve ha a két állam egymás között megegyezik, amely esetben hozzájárulását megadja. Végül meg kell említeni a washingtoni követ jelentését, amiből kiviláglik, hogy a területi változástól a nagyhatalmak idegenkednek, mert nem szeretik az olyan problémákat, melyeknek megoldása reájuk hárul. A fő célnak a mielőbbi békekötést tartjuk. A Szovjetunió az egyedüli, ahonnan ebben a kérdésben állásfoglalást nem kaptunk.

9 Mindazon kérdések tekintetében, amelyek mind a kormány, mind a pártok, de a közvélemény körében is felmerültek, őszintén feltárva megállapíthatja azt, hogy e kérdések iránt mindenkor nagy érdeklődés mutatkozott, ha állásfoglalást nem is sikerült elérni. A Szovjetunió álláspontját most alkalom lesz megismerni. Kétségtelen, hogy Románia az, amellyel kapcsolatosan a határkérdés nemzetközi jogilag is nyitott. Ez bizonyos támaszpontot nyújt nekünk arra, hogy a kérdést, minden egyébtől függően felvessük. A kérdés rendkívül bonyolult, mert a közvéleményben hangoztatott etnikai álláspontnak kifejezést adni nehéz, hiszen a legnagyobb etnikum Románia szívébe beékelve fekszik. A külpolitikai realitások figyelembevételével mind a két demokrácia érdekeit úgy próbálja összehangolni, hogy ez a nehéz ügy támogatásra találjon a Szovjetunió részéről, mert ez mindennél többet jelent a számunkra és akkor bizonyos eredmények kilátásával nézhetünk az elkövetkező békeelőkészítés elé. Rákosi Mátyás államminiszter: Az egyszerű közlések mögött rendkívül súlyos problémák vannak. A nagyhatalmak mindent elhárítanak maguktól. Anglia nem kifogásolja az önkéntes megegyezést. Afelől azonban nincsenek kétségei, hogy a csehszlovák kormány nem lesz hajlandó területi változtatásokra. Az oroszok közölték, hogy a lehető legjobb fogadtatást igyekeznek a delegációnak biztosítani. Azt hiszi, hogy nem rossz jós, ha kijelenti: a magyar delegáció nem fog eredmény nélkül visszatérni. Minisztertanács a bejelentést tudomásul vette. 9 A csehszlovákiai magyarok helyzetének romlása, a szlovák-magyar lakosságcserével kapcsolatban csehszlovák részről felvetett újabb és újabb igények, főleg a németeket és a magyarokat csehszlovák állampolgárságuktól megfosztó 33/1945. sz. augusztus 7-ei elnöki dekrétum, majd a magyar lakosságnak lakóhelyétől távoleső vidékekre közmunkára való kirendelését lehetővé tevő 88/1945. sz. elnöki dekrétum megjelenése után, a magyar külügyminiszter jegyzékkel fortult a nagyhatalmakhoz, A fejleményekre tekintettel azt kérte, hogy hozzanak létre egy nemzetközi bizottságot a magyar-csehszlovák viszony megvizsgálására, illetve a lakosságcsere végrehajtásának ellenőrzésére. Schoenfeld amerikai követ 1946. február 9-én, Carse-Mitchell, a budapesti brit misszió képviselője pedig 1946. március 19-én közölte a magyar külügyminiszterrel, hogy kormányuk nem kíván közvetlenül részt venni a csehszlovák-magyar ügyek rendezésében, a nemzetközi bizottság létrehozását nem tartja szükségesnek. A Szovjetunió részről a jelek szerint nem érkezett válasz Gyöngyösi jegyzékére. (MOL XIX-J-l-l/TV-69) A kérdésről lásd bővebben Balogh Sándor: Magyarország külpolitikája 1945-1950. Kossuth Könyvkiadó, 1988. 103-131. pp. 472