Szűcs László: Nagy Ferenc első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei A. kötet 1946. február 5. - 1946. július 19. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 38. Budapest, 2003)

Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1-40. jegyzőkönyv (1946. február 5.-1946. július 19.) 75-1008

15. 1946. április 1. rendeletnek. Tehát ezt egyeztetni kell, a „telepítésnél" a második bekezdés teljesen kihagyandó. 13 [Nagy] Miniszterelnök: Ez most nem egészen tartozik a tárgyhoz, de meg­említi, hogy a kitelepítési rendelet végrehajtásánál azokat igazolták az esemé­nyek, akik — mint a Kisgazdapárt miniszterei — ellene szavaztak a sváb kitelepítés kérdésében. A külpolitikai kérdések is őket igazolták. Az történt ugyanis, hogy mind a Szövetséges Ellenőrző Bizottság elnökétől, Vorosilov marsalltól, mind az amerikai misszió vezetőjétől átiratot kapott a kormány, és abban a rendelet módosítását kérték különböző szempontból, de nem egymás­nak ellentmondó okból. 14 Megnehezíti a kitelepítést az a körülmény, hogy azoknak a számára, akiknek a meghagyását mi is indokoltnak tartjuk, késede­lemmel járó bizonyítás van előírva, ami sok utánjárással is párosul annak tisztázására, hogy nem voltak államellenesek. Igazságosabb lenne, ha a rende­let taxatíve sorolná fel, kik azok, akiknek ki kell menni minden körülmények között. így nem történnének nagy igazságtalanságok. [Gerő] Közlekedésügyi miniszter: Ne tárgyaljuk ezt most, mert nincs napi­renden, de kétségtelen, hogy a kifogásolt rész nem tartozik az indokoláshoz és ki kell hagyni. 13 A jelen jegyzőkönyv b) mellékletének „A telepítés" című fejezetére utalt. 14 A német lakosság Németországba való áttelepítéséről a 12 330/1945. ME sz. rendelet (MK 1945. december 29.) intézkedett. Lásd a 76. sz. jegyzőkönyv 2. és 3. napirendi pontját. A rendelet kiadására több belpolitikai intézkedés (így a német állampolgárok, majd a ma­gyar állampolgárságú németek internálása), a pártok közötti vita, másrészről a szövetséges hatal­mak tanácskozásai után került sor. Közvetlen előzménye azonban Németországi Szövetséges Ellenőrző Tanács 1945. november 20-án hozott határozata volt. A határozatról a magyarországi Szövetséges Ellenőrző Bizottság elnöke, Vorosilov marsall 1945. november 30-án felszólította Tildy Zoltán miniszterelnököt, hogy a német nemzetiségű lakosság Németország amerikai meg­szállási övezetébe való kitelepítése ügyében a legrövidebb időn belül intézkedjék. Vorosilov mar­sall félmillió német kitelepítéséről tett említést. A magyar kormány ezzel szemben a németek kollektív büntetése helyett csak azok kitelepítésére gondolt, akik magatartásukkal elárulták Ma­gyarországot és a hitlerizmus szolgálatába álltak, összesen mintegy 200 000 személyre. A kiadott rendelet azonban igazodott a SZEB által képviselt állásponthoz, tehát erősen megközelítette a teljes német lakosság kitelepítésére vonatkozó álláspontot. A rendelet értelmé­ben a kitelepítésre kijelölt személyek vagyonát zárolni és leltárba kellett venni. Az érintettek lakóhelyüket csak kivételes esetekben, rendőrhatósági engedéllyel hagyhatták el. Azt, hogy a kitelepülök milyen ingóságot vihettek magukkal, a rendelet végrehajtásával megbízott belügymi­niszter döntötte el. Mindez elsősorban a Kisgazdapárt és a Szociáldemokrata Párt egyes köreiben ellentmondást, nyugtalanságot keltett. A kérdésről lásd bővebben Tóth Ágnes: Telepítések Magyarországon 1945-1948 között. A németek kitelepítése, a belső népmozgások és a szlovák-magyar lakosságcsere. Kecskemét, 1993. 138-143. pp. és Balogh Sándor: Magyarország külpolitikája 1945-1950. Kossuth Könyvkiadó, 1988. 77-102. pp. 415

Next

/
Oldalképek
Tartalom