Szűcs László: Nagy Ferenc első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei A. kötet 1946. február 5. - 1946. július 19. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 38. Budapest, 2003)

Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1-40. jegyzőkönyv (1946. február 5.-1946. július 19.) 75-1008

15. 1946. április 1. [Gerő] Közlekedésügyi miniszter: Az igaz;, hogy határt kell szabni, ezért állapítaná meg az 1946. március 1-jei határidőt, így kiesnének a legutóbbi napok jogtalanságai, amik talán már a törvényjavaslatok hírére történtek. Honvédelmi miniszter [képviseletében Sárkány államtitkár] csatlakozik a közellátásügyi miniszter és B. Szabó István államminiszter javaslataihoz. A jogtalanságoknak valamikor véget kell vetni. A jogrend megsértése a legközelebbi alkalommal forradalomra vezet, ha a kormány megvárja, hogy milyen törvénytelenségek történnek és azt legalizálja. Amikor még senki sem emelt szót a földbirtokok felosztása érdekében, ő már Bajcsy-Zsilinszkyvel cikkezett a földosztásról. A nincstelenek soha nem álmodták azt, hogy ennyire ki lehessen elégíteni álmaikat. Ha ezeket a törvénytelenségeket elfogadja a Nemzetgyűlés, anarchiára fog vezetni. [Rónai] Kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszter: Törvénytelenséget senki sem akar elkövetni, éppen ezért sürgős ez a törvényjavaslat. Ha gyakorlati szempontból vizsgáljuk, meg kell néznünk, hogy mit jelentene az, ha az 50 holdon felüli gazda lemondana a többi járandóságairól. A közvéleményben már benne van, hogy a szétosztott földeket meghagyják az újgazdáknak. Ha tehát 50 holdat most vissza kell adni, ez azt jelentené, hogy szembe helyezkedünk a korábbi álláspontukkal, s ez kellemetlen szituációba hozná a kormányt és a pártokat. Keresztül sem vihető, hogy kiválogassák az újgazdák közül azokat, akiktől el kell venni és vissza kell adni a földet. Ez nagyon súlyos probléma s éppen ellenkező eredményt érnénk el a termelés terén is. [Nagy] Miniszterelnök: A kérdést nem a Kisgazdapárt kívánsága szempontjából vetette fel, mert meg kell állapítani, hogy ez a kívánság nem áll összhangban a korábbi pártközi értekezlet határozatával. Eldöntendő mi az előnyösebb a régi és az újgazdák szempontjából, ez most az egyedüli kérdés. Ha ez nem előnyös a gazdák szempontjából, akkor a maga részéről ehhez a kérdéshez nem ragaszkodik. [Bárányos] Közellátásügyi miniszter: Termelési szempontból ez a megoldás abszurdum, de ha a pártközi értekezlet határozata ez, akkor azt kell elfogadni. [Nagy] Miniszterelnök: Egészen nyilvánvaló, ha egy olyan gazda, akitől bármiféle okból elvették a földjét, helyben és most a törvény rendelkezései folytán másutt 80, esetleg ha gyengébb a föld, 90 holdat kap helyette, nem fog a legboldogtalanabb emberek közé tartozni. - A második kérdést tudtunkon kívül tette vitássá a Kisgazdapárt. Ti. „A lehetőség szerint a R. 14. §-a

8 alá eső 8 Az „R" jelölést a földreformról szóló 600/1945. ME sz. rendelet (MK 1945. március 18.) illetve az ezt törvényerőre emelő 1945. évi VI. te. jelölésére használták itt és a jelen jegyzőkönyv, valamint mellékletei esetében. A R 14. § szerint „200 kat. hold kiterjedésig mentesül az igénybevétel alól annak a földmíves családból származó birtokosnak az ingatlana, akinek a mezőgazdasági termelés az élethivatása." 411