Szűcs László: Nagy Ferenc első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei A. kötet 1946. február 5. - 1946. július 19. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 38. Budapest, 2003)
Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1-40. jegyzőkönyv (1946. február 5.-1946. július 19.) 75-1008
14. 1946. március 29. helyreállításról van szó, ami a magyar államnak is eminens érdeke, így a repülőtereknél, a partok kikötő részleteinél. Ezek olyan magától értetődő és kívánatos reparációk, amelyeket el kellene végezni egyébként is. A csepeli kikötő szabad jellege változatlan marad. Ebben a kérdésben levelet írt, amelyben felvilágosítást kért és Szemicsanov tábornok válasza teljesen megnyugtatta abban a tekintetben, hogy a megállapodásnak a szabadkikötő bérbeadására vonatkozó része nem érinti a kikötő szabad jellegét, és ez a minősége a jövőben is fennmarad. 2 Az egyezmény mellékleteiből kitűnik, hogy egyes korábbi nemzetközi szerződéseinkből folyó kötelmek továbbra is fennállnak. Egyébként az egyezség a belső szállítási nehézségeket is meg fogja oldani, és ez a Magyar Köztársaságnak elsőrendű érdeke. Egy másik aggály volt az apportértékelés. 3 Ezt későbbi időben fogják megállapítani, ami kommerciális szempontból nem kifogásolható. Fokozatos helyreállításról lévén szó, a bérösszeg méltányos megállapítás alá esik. A jogi problémák között szerepelt a cégbejegyzés, és ezeket a kérdéseket is megnyugtatóan elintézték. 4 Általánosságban ennyiben tud felvilágosítást adni. Végeredményben mintegy tíz hete folynak a tárgyalások és az egyes részleteket a maximális kedvezményeknek és lehetőségeknek tekinti. Lényegében túlhaladtak azokon a nehézségeken, amelyek felmerültek. [Tombor] Honvédelmi miniszter: Elismeri, hogy a gazdasági egyezmény szükséges, és a magyar érdekeknek megfelel. Azokra az aggodalmakra azonban, amelyeket a maga részéről korábban felvetett, a pénzügyminiszter nem adott választ. Különben sem kapta meg a szószerinti szöveget és lelkiismeretével nem egyeztetheti össze, hogy a szerződés ismeretlen tartalmához adjon hozzájárulást. A kormány minden egyes tagjának módot kellett volna nyújtani ahhoz, hogy a részleteket megismerhesse. [Nagy] Miniszterelnök: Megérti a honvédelmi miniszter aggodalmát formai okokból, de mert az aláírást már ma eszközölni kell, arra kéri a honvédelmi minisztert, hogy most olvassa el a szöveget és ismertesse netáni kifogásait. Rákosi Mátyás államminiszter: Elvileg van észrevétele a honvédelmi miniszter hozzászólásával kapcsolatban. A nemzetközi, főként gazdasági és kereskedelmi szerződések rendszerint egyes bizottságok tárgyalásának eredményei. A bizottság, amely a kormány bizalmát bírja, előterjeszti és esetleg már alá is írja a megállapodásokat. így gyakran előfordul, hogy megfelelő előkészítés nélkül kell a kormány tagjainak álláspontot foglalni. 5 2 A Magyar-Szovjet Hajózási Társaság létesítéséről szóló egyezmény 9-10. szakasza foglalkozott a csepeli kikötővel. Lásd erről a [12.] 95. sz. jegyzőkönyv 59. jegyzetét. 3 Az üzlettársi hozzájárulás kérdésének egy részéről lásd a [16.] 99. sz. jegyzőkönyv 63. napirendi pontját és jegyzetét. 4 Lásd a [12.] 95. sz. jegyzőkönyv 60. napirendi pontját és az igazságügyminiszter felszólalása után a pénzügyminiszter megjegyzését. 5 A szovjet-magyar gazdasági egyezmény alapvetően befolyásolta a magyar gazdasági sőt a politikai életet is, így Rákosinak ez az általában kisebb jelentőségű nemzetközi egyezmények 401