Szűcs László: Nagy Ferenc első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei A. kötet 1946. február 5. - 1946. július 19. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 38. Budapest, 2003)

Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1-40. jegyzőkönyv (1946. február 5.-1946. július 19.) 75-1008

13. 1946. március 29. 73 [Keresztury] Vallás- és közoktatásügyi miniszter előterjeszti javaslatát néhai Katona Sándor özvegye Völgyi Julianna részére kegydíj folyósítása tárgyában. Minisztertanács hozzájárult ahhoz, hogy néhai Katona Sándorné Völgyi Julianna részére özvegyi nyugdíjának 70%-ával felérő kegydíj folyósíttassék. 74 [Keresztury} Vallás- és közoktatásügyi miniszter előterjeszti javaslatát néhai Venczel Béla özvegye Klebinder Alice részére 1945. évi december l-jétől — az illetmények valorizált havi 1000 pengő értékének megfelelő — államsegély folyósítása tárgyában. Minisztertanács az előterjesztéshez hozzájárult.

88 75 [Ries] Igazságügyminiszter előterjeszti javaslatát a közjegyzői kinevezés előfeltételeinek átmeneti módosítása tárgyában. Minisztertanács az előterjesztést elfogadta.

89 76 [Ries] Igazságügyminiszter előterjeszti javaslatát a székhelyükről eltávozott közjegyzők elmozdításáról szóló 3350/1946. ME számú rendelet módosítása tárgyában. Minisztertanács az előterjesztést elfogadta.

90 folytatott tanulmányokat. 1928-ban a Budapesti Tudományegyetemen magántanári képesítést nyert. 1940-ben poliklinikai főorvosi kinevezést kapott. A miniszter kérte, hogy egyetemi rendkívüli tanári címmel való kitüntetése ügyében előterjesztést tehessen a köztársasági elnökhöz. 88 A 26 971/1946.V.K.M.VLL sz. előterjesztés rámutatott arra, hogy Venczel Béla 25 éven keresztül volt a Magyar Állami Operaház elsőrendű szerepkört betöltő énekese, örökös tagja, így özvegye részére méltányos a nyugdíjkiegészítő államsegély megítélése. 89 A T. 1025/1946.LM. sz. előterjesztésében a miniszter felhívta a figyelmet arra, hogy az 1886. évi VII. te. 1. §-a értelmében — egyéb feltételek megléte esetén — közjegyzővé kinevezhető volt az is, aki az ügyvédi vizsga sikeres letétele után négy éven át valamely ügyvédi kamarának bejegyzett tagja volt. Egyben rámutatott arra, hogy e a rendelkezés sérelmes volt azokra az ügyvédekre, akik a zsidókra vonatkozóan hátrányos megkülönböztetéseket tartalmazó és a 200/1945. ME sz. rendelet (MK 1945. március 17.) által hatályon kívül helyezett jogszabályok miatt nem voltak az ügyvédi kamara névjegyzékébe felvehetők, vagy pedig akiket a névjegyzékből a négy évi gyakorlat megszerzése előtt az említett jogszabályok alapján töröltek. Ezért a miniszter javasolta, hogy 1946. december 31-éig azokat is ki lehessen nevezni közjegyzővé, akik a fent említett törvény előírásainak megfelelnek, az ügyvédi képesítést 1941. december 3 l-e előtt megszerezték, de a zsidótörvények miatt nem lehettek tagjai az ügyvédi kamarának, illetőleg akiket a névjegyzékből kizárólag az említett jogszabályok alapján töröltek. Az előterjesztés mellett megtalálható a rendelet tervezete. Lásd a 3620/1946. ME sz. rendeletet, MK 1946. április 2. 90 Szám nélküli előterjesztésében a miniszter felhívta a figyelmet arra, hogy nem volt fenntartható tovább az a helyzet, hogy a Nyugatra távozott közjegyzők tennivalóit huzamosabb időn át helyetteseik lássák el és visszatérésükig, illetőleg az esetleg hosszadalmas igazolásukig ne 392