Szűcs László: Nagy Ferenc első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei A. kötet 1946. február 5. - 1946. július 19. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 38. Budapest, 2003)

Az új kormány megalakítása, szervei, vezető személyiségei 10

Bevezetés A Kommunista Párt 6, a Szociáldemokrata Párt 6 és a Parasztpárt 3, összesen 15 főispáni helyével szemben a nemzetgyűlési választásokon győztes Kisgazdapártnak csak 13 főispánsága volt. Joggal merült fel e téren is részükről az arányosítás igénye. A községi választásoktól — várható győzelmüktől — remélték e kérdés automatikus átrendeződését. A főispáni állás megszüntetéséről egyébként az 1949. évi Alkotmány (1949. évi XX. te), illetve a helyi tanácsokról szóló 1950. évi I. tanácstörvény intézkedett. Az ország külképviselete kiépülőben volt. A Szovjetunióban Szekfű Gyula (párton kívüli), az Egyesült Államokban Szegedy-Maszák Aladár (kisgazdapárti), Angliában Bedé István (szociáldemokrata), Franciaországban Auer Pál (kisgazdapárti), Svájcban Gordon Ferenc (kisgazdapárti), Svédországban Böhm Vilmos (szociáldemokrata), Törökországban Andaházi-Kasnya Béla (kisgazdapárti), Csehszlovákiában Rosthy-Forgách Ferenc (kisgazdapárti), Romániában Nékám Sándor politikai megbízott, Lengyelországban Förstner Pál ügyvivő, Ausztriában Bartók László (pártonkívüli) képviselte az országot.

50 1946-ban a diplomáBalogh István (1912) bölcsész végzettséget szerzett. 1933-tól 1945-ig a debreceni Déri Múzeum munkatársa, 1949-től 1957-ig igazgatója, majd a nyíregyházi múzeum, 1963-tól 1975-ig a Szabolcs-Szatmár Megyei Levéltár igazgatója. B. Molnár István (1908-1975) kereskedelmi középiskolai tanár. 1945-ben az Ideiglenes Nemzetgyűlés tagja. Részt vett pártjának a Nagyválasztmányában. 1947 augusztusában átlépett a Független Magyar Demokrata Pártba. Papp Andor (1899-?) ügyvéd. A Parasztpárt egyik megalapítója, a Nagyválasztmány tagja. A Termelők és Értékesítők Behozatali és Kiviteli Szövetkezetének egyik alapítója, majd a Magyarországi Szövetkezeti Központ vezérigazgató-helyettese. 1947. szeptember 30-án lemondott a főispánságról. 1948-ban kizárták a pártjából. Bécsbe költözött. 50 Szekfű Gyula (1883-1955) történész, akadémikus. 1925-től egyetemi tanár. Részt vett a Magyar Történelmi Emlékbizottság munkájában. 1949-től az Egyesült Államokban élt. Lásd még a [12.] 95. sz. jegyzőkönyv 1. napirendi pontját és jegyzetét. Szegedy-Maszák Aladár (1903-1988) diplomata. 1928-tól állt külügyi szolgálatban. 1943 júliusától 1944 márciusáig a Külügyminisztérium Politikai Osztályának vezetője volt. A németek Dachauba vitték. 1945 végétől washingtoni követ. 1947 nyarán — a kommunista diktatúra elleni tiltakozásként — lemondott állásáról, s az Egyesült Államokban maradt. Bedé István (1904-1978) diplomata. 1944 előtt is a Külügyminisztérium politikai munkatársa. 1945 elején belépett a Szociáldemokrata Pártba. 1946 elejétől londoni képviselő, 1947. október 20-ától londoni követ. 1948. március 18-án lemondott. 1955-től a Szabad Európa Rádió magyar adásának szerkesztője, 1957-től 1972-ig főszerkesztője. Auer Pál (1885-1973) jogász. 1920-as évektől részt vett a páneurópai mozgalomba, 1926-ban a frankhamisítási perben a Banque de Francé képviselője, majd éveken át a budapesti francia követség jogtanácsosa, a Népszövetség hivatalos közlönyének magyarországi tudósítója volt. 1926-tól a Kossuth Párt, 1943-tól a Kisgazdapárt tagja, ez utóbbi vezetőségében is részt vett. 1945. április 2-tól 1946. november 28-áig a törvényhozó testület tagja. 1946. március 29-étől 1947. június 2-ig párizsi követ. Lemondása után Párizsban élt, részt vett az emigráció szervezésében. Gordon Ferencről lásd e Bevezetés 14. jegyzetét. 36