Szűcs László: Nagy Ferenc első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei A. kötet 1946. február 5. - 1946. július 19. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 38. Budapest, 2003)

Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1-40. jegyzőkönyv (1946. február 5.-1946. július 19.) 75-1008

12. 1946. március 22. bízott kiküldésére. A tárgyalások lényegében igen előrehaladott stádiumban vannak. Ipari vonalon megegyezés jött létre, mezőgazdasági vonalon az összegszerűség még nem alakult ki. A kiküldendő delegáció elnökévé Pokorny Hermann altábornagyot javasolja. [Nagy] Miniszterelnök: A javaslattal nem ért egyet. A delegáció elnökévé a Jóvátételi Hivatal vezetőjét kell kijelölni. Pokorny előbbi tárgyalásai során, tisztán szakértelem hiányában, majdnem súlyos hátrányt okozott. így pl. más tényezők által a maximálisan felemelt árakat önkényesen egyharmadára kívánta leszállítani. Tehát egyharmaddal magasabb árakat fogadtak el. [Gyöngyösi] Külügyminiszter: Úgy volt informálva, hogy a Jóvátételi Hivatal vezetőjével ebben a kérdésben már történtek tárgyalások és a delegáció vezetését nem vállalta. [Nagy] Miniszterelnök: Mindenesetre Erőss Jánost kell kijelölni, annyival is inkább, mert kívánatos volna minden jóvátételi kérdést egy helyen összpontosítani. Egy ember legyen felelős ezekben az ügyekben. [Gyöngyösi] Külügyminiszter: Nincs kifogása ellene. Minisztertanács a csehszlovák jóvátételi tárgyalásokra Prágába kiküldendő delegáció elnökévé Erőss Jánost, a Jóvátételi Hivatal vezetőjét jelölte ki.

55 55 Előzményéről lásd a [4.] 87. sz. jegyzőkönyv 7. napirendi pontját és jegyzetét. A Csehszlovákiának engedélyezett előzetes jóvátételi szállításokról lásd a [10.] 93. sz. jegyzőkönyv 54. napirendi pontját. A külügyminiszter előterjesztése jelezte, hogy a fegyverszüneti egyezmény értelmében Jugoszláviának és Csehszlovákiának Magyarország együttesen 100 millió dollár jóvátételt tartozott fizetni. A két állam közötti megállapodás értelmében ebből az összegből 30 millió dollár illette Csehszlovákiát. A fegyverszüneti egyezmény előírta azt is, hogy a szállítandó áruk megnevezését és a szállítások időpontját az érdekelt felek külön egyezményben szabályozzák. Ez utóbbi ügyben a csehszlovák féllel ismételt tárgyalások folytak. Úgy állapodtak meg, hogy mintegy 17 millió dollár értékű ipari berendezést és árut, továbbá 10-12 millió dollár értékű mezőgazdasági terméket szállít Magyarország. A csehszlovák kormány kérte, hogy a tárgyalások befejezése, aláírása Prágában történjék. A Külügyminisztérium a magyar kormánydelegáció vezetésére — a tárgyalásokat mindaddig kézben tartó —• Pokorny Hermann vezérezredest javasolta. A küldöttség tagjául dr. Durugy Ferenc külügyminisztériumi osztályfőnököt, dr. Molnár Albertet, a Jóvátételi Hivatal osztályvezetőjét, Forbáth Róbert iparügyi miniszteri tanácsost, Sopronyi Elek földmívelésügyi gazdasági főtanácsost, dr. Vájlok Sándor külügyminisztériumi osztálytanácsost és dr. László Iván külügyminiszteri titkárt ajánlotta. Jelezte végül a külügyminiszter, hogy a csehszlovák fél igényt jelentett be a magyar dunai hajók egy részének átadását illetően. Kérdezte a minisztertanácstól, hogy a küldöttség e tárgyban milyen álláspontot képviseljen. A jóvátételi egyezmény 1946. április 6-án történt aláírásának napján a csehszlovák kormánybizottság elnöke külön jegyzőkönyvben rögzítette, hogy Csehszlovákia fenntartja magának a jogot arra, hogy a jóvátétel teljesítésének keretében igényelhesse az Ausztria amerikai megszállási övezetében lévő magyar hajópark egy részét. A magyar bizottság — nyilván a kormánytól kapott utasítás alapján — kijelentette, hogy ezt a csehszlovák jogfenntartást tudomásul venni nem áll módjában, tekintve, hogy a hajókról a magyar kormány nem rendelkezhetett. (A magyar 349