Szűcs László: Nagy Ferenc első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei A. kötet 1946. február 5. - 1946. július 19. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 38. Budapest, 2003)
Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1-40. jegyzőkönyv (1946. február 5.-1946. július 19.) 75-1008
12. 1946. március 22. 27 [Gordon] Pénzügyminiszter bejelenti, hogy a tárgysorozaton szereplő 2., 3. és 4. számú előterjesztését a napirendről leveszi. Minisztertanács a bejelentést tudomásul vette. 30 30 A pénzügyminiszter előterjesztéseit összefogó borítólapon 2. sorszám alatt a Felszámoló Hivatal felállítására vonatkozó javaslat; 3. sorszám alatt az Országos Falusi Kislakásépítési Szövetkezet által nyújtott hitelek kiegyenlítésével kapcsolatban felmerült ügyviteli költségek rendezésének kérdése; 4. sorszám alatt pedig a szövetkezeti termelési ágaknak nyújtott hitelek kedvezményeiről szóló javaslat szerepel. Ezek az előterjesztések megtalálhatók a jegyzőkönyv mellett. Az 5086/1946.B.M.Teo. sz. előterjesztés a Felszámoló Hivatalt azoknak a követeléseknek és tartozásoknak a rendezése céljából javasolta létrehozni, amelyek az állam részére a háború alatt történt megrendelésekből, áruszállításokból és munkateljesítményekből, illetőleg a vállalkozók részére az állam által adott anyag- és munkabér előlegekből származtak. Jelezte, hogy e tekintetben a legerősebben érintett honvédelmi tárca tartozásainak és követeléseinek a felmérése ügyében kiadott 8270/1945. ME sz. rendelet (MK 1945. szeptember 23.) nyomán érkezett bejelentések azt mutatták, hogy ezek a függő anyagi ügyek egy tárca keretein belül nem voltak megoldhatók. Olyan általános politikai, jogi, pénzügyi és szociális vonatkozások kerültek előtérbe, amelyek csak egységes alapelvek és azonos rendszer szerint voltak rendezhetők. Ezért vetette fel, az Országos Központi Hitelszövetkezet ajánlata alapján, a Gazdasági Főtanács főtitkára, hogy az első világháború utáni hasonló kérdéseket kezelő „Megállapító és Értékesítő Hivatal" mintájára hozza létre a kormány a pénzügyminiszter vezetése alá rendelt, de a Honvédelmi Minisztérium és a többi érdekelt tárca képviselőinek bevonásával működő Felszámoló Hivatalt. A rendelet tervezete megtalálható az előterjesztés mellett. A javaslat egy részletesebb, a külföldi követeléseket is számbavevő változata található a Gazdasági Főtanács iratai között. (MOL XDC-A-10. 2.doboz I/2-C/3. Hazahozatali Kormánybiztosság) Nincs tudomásunk a hivatal felállításáról. 73 490/1946.P.M.IV.a. sz. előterjesztésében bejelentette a miniszter, hogy az Országos Falusi Kislakásépítő Szövetkezet, amelynek célja a tagjainak házhelyhez juttatása és családiházuk felépítése volt, abba a helyzetbe került, hogy adósai, a pénz romlását kihasználva, tartozásaik túlnyomó részét soron kívül visszafizették, így a szövetkezet követelése a töredékére esett vissza. Saját adminisztrációjának a költségeit sem volt képes fizetni. Ezért javasolta egy olyan rendelet kiadását, amely kimondta volna, hogy a szövetkezetek az építési hitelekből származó követelések biztosítására bejegyzett jelzálogok törlési engedélyének költségeit és a tartozások elszámolásával kapcsolatos ügyviteli költségeket az adósokra háríthatják át. A rendelet kiadásáról nincs tudomásunk. A 73 766/1946.P.M.IV.a. sz. előterjesztés utalt arra, hogy az egyes pénzkövetelések adópengőben való meghatározása tárgyában kiadott 12 430/1945. ME sz. rendelet (MK 1946. január 1.) értelmében a Magyar Nemzeti Bank 1946. január 10-étől csak adópengőre kiállított váltót fogadhat el leszámításra. A szövetkezetek megerősödéséhez fűzött érdekekre tekintettel a Szövetkezeti Tanács kérte, hogy ezek ne legyenek kénytelenek az adópengő rendkívül súlyos valorizációs terhét viselni. A pénzügyminiszter azt javasolta, hogy a mezőgazdasági termelőszövetkezeteknek a hiteleket — a kérésnek megfelelően — sima pengőben folyósítsák; az értékesítő szövetkezetek esetében azonban csak egész kivételesen javasolta ezt a kedvezményt alkalmazni, a fogyasztási szövetkezetek esetében pedig indokolatlannak tartotta ezt a támogatást. A Magyar Közlönyben ezzel kapcsolatos rendelet nem jelent meg, a javaslat elfogadása esetén feltehetőleg csak a Magyar Nemzeti Bank kapott külön felhatalmazást a hitelek fentieknek megfelelő kezelésére. 336
