Szűcs László: Nagy Ferenc első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei A. kötet 1946. február 5. - 1946. július 19. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 38. Budapest, 2003)
Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1-40. jegyzőkönyv (1946. február 5.-1946. július 19.) 75-1008
12. 1946. március 22. nak emlegetni, és szerinte nyugodtan szerepelhet ebben a füzetben a neve. Hiszen mégiscsak Magyarország oroszországi követe. Bajcsy-Zsilinszky 1934ben szintén szoyjetellenes volt. 7 Szekfűnek is megbocsátották már régen ezeket a vétkeket, tehát a kérdést tovább ne feszegessük. 0 már 1935-ben átment a legszélsőbb németellenes vonalra. A könyv teljesen németellenes tendenciájú, három név véletlenül belekerült, amit még korrigálni lehetne. \Ries ] Igazságügyminiszter: Nem csak az a hiba, hogy belekerült három név, aminek nem szabad lett volna, [sic!] de hiányzanak a legértékesebb nevek. [Ballá] Tájékoztatásügyi miniszter: Ez egy kis füzet és csak meghatározott oldalszám állott a szerkesztők rendelkezésére. Nem lehetett mindenkit és minden lapot, vagy minden egyes németellenes sajtóterméket belevenni, mert akkor több kötetre ment volna a kiadvány. Külügyminiszter most érkezik a minisztertanács ülésére. [Nagy] Miniszterelnök tájékoztatja az eddig elhangzottakról és felkéri, hogy nyilatkozzék az ügyben. [Gyöngyösi] Külügyminiszter: Nagyon nehéz ilyen kérdésről előkészület nélkül nyilatkozni, mert a kérdésnek csak általános vonatkozásait ismeri. Nem tudja megállapítani, hogy a füzet a Teleki Pál Intézet 8 munkássága köréből került-e ki. A maga részéről általánosságban anyagilag támogatja a kiadványokat, de a füzetért maguk a szerzők a felelősek. Nem hivatalos nyilatkozat a 7 Dr. Bajcsy Zsilinszky Endre (1886-1944) jogász. 1919 után Gömbös Gyula csoportjához tartozott, a Szózat című fajvédő lap főszerkesztője volt. 1922-től 1925-ig kormánypárti országgyűlési képviselő. 1923-ban részt vett a Magyar Nemzeti Függetlenségi Párt megalapításában. 1928tól az Előőrs c. lap vezetője. Eltávolodott Gömbös Gyulától. 1930-ban megszervezte a Nemzeti Radikális Pártot. 1932-ben megindította a Szabadság című lapot. 1935-ben pártszövetségre lépett a liberálisokkal és a polgári radikálisokkal. 1936-ban pártja egyesült a Független Kisgazdapárttal. 1939-től kisgazdapárti képviselő volt. A Független Magyarország főszerkesztője és a Magyarország című lap munkatársa, majd 1940-ben a Nemzeti Parasztpárt lapjának, a Szabad Szónak a főszerkesztője. Felismerve a hitleri Németország fenyegető magatartását, a parlamentben és írásaiban következetesen fellépett e politikai irányzat képviselői ellen. 1942-ben bekapcsolódott a Történelmi Emlékbizottság munkájába. 1944. március 19-én a GESTAPO letartóztatta, de Lakatos Géza kormányának kérésére átadták a magyar szerveknek. Szabadon bocsátása után részt vett a fegyveres felkelés szervezésében. 1944. november 23-án a nyilasok letartóztatták - és 1944. december 24-én kivégezték. 8 A Teleki Pál Intézet 1941-ben alakult az Államtudományi Intézet, a kolozsvári egyetem Erdélyi Tudományos Intézete és az újonnan létesült Történettudományi Intézet bevonásával. 1945 után csatlakozott hozzá a Néptudományi Intézet. Elnöke 1945-ig Hóman Bálint volt, majd az Ideiglenes Nemzeti Kormány Dabasi-Schweng Lórántot bízta meg az irányításával. A Kommunista Párt kifogásolta az intézet elnevezését s Dunatáj Tudományos Intézetre javasolta változtatni. (Szabad Nép 1946. július 30.) Előbb a Kelet-Európai Intézet nevet kapta, majd később a Magyar Tudományos Akadémi Történettudományi Intézetévé szervezték át. Az Intézet utóda lett továbbá a Jogtudományi Intézet és a Néprajzi Kutatócsoport, illetve Intézet. (Rónai András: Térképezett történelem, Püski, 1993., 76-85., 221-224., 243-247. pp.) 325
