Szűcs László: Nagy Ferenc első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei A. kötet 1946. február 5. - 1946. július 19. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 38. Budapest, 2003)
Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1-40. jegyzőkönyv (1946. február 5.-1946. július 19.) 75-1008
11. 1946. március 14. [Bán] Iparügyi miniszter: Az államosítás nem érinti a fegyverszüneti egyezményben érintett kötelezettségeinket. Csak a békekötés után lehet államosítani és csak akkor, ha a magyar állam teljes kártalanítást tud adni. Külföldi tulajdonban lévő bányák államosításával kapcsolatban legutóbb deklarációt tett a kormány. 64 Rákosi Mátyás államminiszter: A 21. §-ban a DGT az egyetlen nagy komplexum. Javasolja kihagyását. [Bán] Iparügyi miniszter: Hozzájárul a módosításhoz. 65 Rákosi Mátyás államminiszter: A bevezetéssel kapcsolatban kíván szólani. A bevezetést azért kérték a kisgazda képviselők, hogy a törvény megnyugtassa a kapitalista köröket. Nem látja a legjobb dolognak, hogy éppen ez a törvény nyugtassa meg őket. [Nagy] Miniszterelnök: Arra gondol, hogy egy elvi lépést indokolni kell pár bevezető sorral. Rákosi Mátyás államminiszter: A miniszterelnök vagy az iparügyi miniszter kijelenti a törvény megjelenésekor, hogy ennek a kormánynak egyéb államosítási tervei nincsenek. Ezt sokkal jobb megoldásnak találná. Minisztertanács hozzájárult ahhoz, hogy az iparügyi miniszter a szénbányászat államosításáról szóló törvényjavaslatot a Nemzetgyűlés elé terjessze. 66 64 A fegyverszüneti egyezmény (1945. évi V. te.) 8. pontjában Magyarország kormánya és a katonaság főparancsnoksága kötelezettséget vállalt, hogy a Szövetséges Ellenőrző Bizottság beleegyezése nélkül nem engedi meg semmiféle vagyon (beleértve az értékeket és valutát is) kivitelét vagy kisajátítását, amely Németország vagy polgárainak tulajdonát, vagy Németország és az általa megszállt országok területén élő személyek tulajdonát képezi, hangsúlyozta az egyezmény, hogy ezt a vagyont a Szövetséges Ellenőrző Bizottság által előírt módon fogják megőrizni. Ezen kívül a 13. pontban Magyarország kötelezte magát, hogy magyar területen, az Egyesült Nemzetek és azok polgárainak összes törvényes jogait és érdekeit illetően, a háború előtti helyzetet állítja vissza és teljes épségben visszaszolgáltatja azok tulajdonát. Az Egyesült Nemzetek állampolgárainak tulajdonában volt bányák államosítása esetére — az Egyesült Államok kormányának külön felszólítása alapján — kártalanítási nyilatkozatot tett a magyar kormány. Lásd a [10.] 93. sz. jegyzőkönyv 25. napirendi pontját. A szénbányászat államosításáról szóló törvény (1946. évi XIII. te. III. fejezetének 6. §-a szólt a kártalanításról. A 27. § (2) pedig külön hangsúlyozta, hogy a , jelen törvény rendelkezései nem vonatkoznak a Szövetséges Szocialista Szovjet Köztársaságnak, az Egyesült Brit Királyságnak és Eszakírországnak, az Eszakamerikai Egyesült Államoknak úgyszintén a felsorolt államok állampolgárainak tulajdonában álló szénbányavagy ónra és tartozékaira: ezek tekintetében külön törvény fog rendelkezni." 65 A 27. § (1) arról intézkedett, hogy a törvény az Urikány-Zsilvölgyi Magyar Kőszénbánya Rt. brennbergi és a Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű Rt. ózdkörnyéki, salgóbányai és kurityáni szénbányái és egyéb üzemei tekintetében az iparügyi miniszter által külön rendelettel meghatározott napon, egyéb vonatkozásban pedig a törvény kihirdetésének napján lép hatályba. A tervezetben feltehetőleg a Dunai Gőzhajózási Társaság is szerepelt. 66 A szénbányászat államosításáról szóló 1946. évi XIII. te. 1946. június 26-án került kihirdetésre. A törvény I. fejezete a földtulajdonosi szénjogok megszűnéséről, a II. fejezet az állami 318