Szűcs László: Nagy Ferenc első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei A. kötet 1946. február 5. - 1946. július 19. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 38. Budapest, 2003)

Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1-40. jegyzőkönyv (1946. február 5.-1946. július 19.) 75-1008

11. 1946. március 14. volna meg egyetemi tanárnak. Viszont, ha nem adjuk meg az egyetemnek ezt a lehetőségét, akkor nem fognak ezekre az állásokra törekedni és visszafejlődik mezőgazdasági egyetemi oktatásunk. A mezőgazdasági szakoktatás ma gyakorlatilag nagyon fontos, okvetlenül meg kell kapni oda a kiváló szakembereket. [Dobi] Földmívelésügyi miniszter: A kinevezéseket az teszi szükségessé, hogy a debreceni, keszthelyi, mosonmagyaróvári, valamint a volt kolozsvári gazdasági főiskoláknak tanárai az egyetem megfelelő karán csak egyetemi rendes tanári kinevezésük után folytathatják működésüket. Kinevezés nélkül nem is taníthatnak. Minisztertanács Mohácsy Mátyás, dr. Húsz Béla, Csiki László, dr. Arany Sándor, Kolbai Károly, dr. Kuthy Sándor, Erdei János, dr. Rázsó Imre, dr. Hellei András, [Puskás Károly, dr. Kulin Sándor] dr. Máthé Imre és dr. Baintner Károly egyetemi nyilvános rendkívüli tanárrá való kinevezéséhez hozzájárult.

52 [66] 65 [Dobi] Földmívelésügyi miniszter előterjeszti javaslatát a telepítés és a földreform előmozdításáról szóló rendelettervezet tárgyában. Mindnyájan tudják, hogy milyen mérhetetlen kár származott abból, hogy ezen rendelet kiadása oly sokáig elhúzódott és ha még tovább húzódik, akkor természetesen a kár csak fokozódik. A Belügyminisztérium a rendelet kiadásához hozzájárult, az Igazságügyminisztérium azonban nem. Az igazságügyminiszter úr álláspont52

A9941/eln.l945.F.M.X.l. sz. előterjesztésében a miniszter hivatkozott arra, hogy a korábban működött mezőgazdasági, illetőleg kertészeti és szőlészeti főiskolák tanárai a 8740/1945. ME sz. rendelettel (MK 1945. október 2.) felállított Magyar Agrártudományi Egyetemen csak egyetemi nyilvános rendes, illetőleg egyetemi nyilvános rendkívüli tanárrá való kinevezésük után folytathatták tevékenységüket. E rendelkezés részbeni végrehajtása céljából, a főiskolai nyilvános rendes tanárok köréből kinevezésre javasolt személyek tudományos munkásságát méltatta: Mohácsy Mátyás korábban hét éven át tanulmányozta Svájcban, Franciaországban, Angliában és az Egyesült Államokban a gyümölcstermesztést; dr. Húsz Béla 1925-1926-ban Rockefeller ösztöndíjjal folytatott tanulmányokat az Egyesült Államokban, a gabonarozsda, a szabadföldi összehasonlító üszögcsávázás, a burgonyabetegségek és a komlóperonoszpóra terén végzett kiemelkedő munkát. A József Nádor Műegyetemen magántanári képesítést szerzett; Csiki László a takarmánykonzerválás szakértője, dr. Arany Sándor a szikes talajok javításának úttörője volt. Korábban egyetemi rendkívüli tanári címmel ruházták fel; Kolbai Károly a gépkultúra és a talajművelés terén szerzett érdemeket; dr. Kuthy Sándor okleveles vegyészmérnök az istálótrágya helyes kezelése, valamint élettani és élelmiszerkémiai körben végzett jelentős kísérleteket; dr. Erdei János a traktorok gazdaságos kihasználása, a mezőgazdaság gépesítése terén szerzett érdemeket; dr. Rázsó Imre amerikai tanulmányai után szintén a mezőgazdaság gépesítése terén végzett eredményes munkát. A mezőgazdasági főiskolai nyilvános rendkívüli tanárok köréből dr. Hellei András a mezőgazdasági szociálpolitika és a munkatan terén fejtett ki érdemleges tevékenységet; Puskás Károly a dohánykertészettel, valamint mezőgazdasági üzemi- és munkakísérlettani kérdésekkel foglalkozott; dr. Kulin Sándor mezőgazdasági üzemtani kérdéseket tanulmányozott; dr. Máthé Imre botanikusként; dr. Baintner Károly állattenyészettani tanárként szerzett érdemeket. 313