Szűcs László: Nagy Ferenc első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei A. kötet 1946. február 5. - 1946. július 19. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 38. Budapest, 2003)

Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1-40. jegyzőkönyv (1946. február 5.-1946. július 19.) 75-1008

10. 1946. március 8. Minisztertanács az előterjesztést elfogadta.

50 59 [Gerő] Közlekedésügyi miniszter előterjeszti javaslatát a vasúti kártérítési kötelezettségek módosítása tárgyában. Minisztertanács az előterjesztést elfogadta.

51 60 [Gerő] Közlekedésügyi miniszter előterjeszti javaslatát az Első Duna-Gőzhajózási Társaság részére 248 000 000 P államkölcsön folyósítása iránt. Minisztertanács az Első Duna-Gőzhajózási Társaság részére kettőszáznegyvennyolcmillió pengő államkölcsön folyósításához hozzájárult.

52 61 [Gerő] Közlekedésügyi miniszter előterjeszti javaslatát a Ferenc Csatorna Rt. február havi pénz szükségletének fedezésére 25 290 000 P államkölcsön folyósítása tárgyában. Minisztertanács a Ferenc Csatorna Rt. február havi pénz szükségletére huszonötmillió kettőszázkilencvenezer pengő államkölcsön folyósításához hozzájárult.

53 50 Az 1566/1946.Közl.M.T. sz. előterjesztése visszautalt a 11 000/1945. ME sz. rendeletre (MK 1945. november 18.), amely a volt Kereskedelmi- és Közlekedésügyi Minisztérium ügykörének a Kereskedelem- és szövetkezetügyi, illetve a Közlekedésügyi Minisztérium közötti megosztásáról intézkedett. Az iparszerű fuvarozás (szállítmányozás, háló- és étkezőkocsi szolgálat, mentejegyirodák, garage, ipar) felügyelete és irányítása terén előállt bizonytalanság rendezésére, a közlekedési tárca hatáskörébe utalására tett javaslatot. Lásd a 2810/1946. ME sz. rendeletet, MK 1946. március 14. 51 A 6158/1946.Közl.M.I/1. sz. előterjesztésében előadta a miniszter, hogy a személyszállító vonatok forgalmának korlátozása fobytán a polgári utasok nagy tömegben veszik igénybe a tehervonatokat, Hangsúlyozta viszont, hogy mivel a tehervonatokon való utazást — megfelelő karhatalmi szervek hiányában a Magyar Államvasút nem képes megakadályozni, indokolt, hogy ilyen esetben a vasutak által okozott halál vagy testi sérülés iránti felelősségről szóló 1874. évi XVIII. te. rendelkezésektől eltérjenek — és e téren is csak a magánjog általános szabályai legyenek érvényben. Lásd a 2830/1946. ME sz. rendeletet, MK 1946. március 22. 52 Előzményéről lásd az [5.] 88. sz. jegyzőkönyv 31. napirendi pontját és jegyzetét. A 12 959/1946.Közl.M.

II. sz. előterjesztés arra hivatkozással, hogy a hajózási forgalom szünetelése miatt az Első Duna-Gőzhajózási Társaság a nyugellátási díjakat sem képes kifizetni, kérte a jelzett kölcsön kiutalását. Jelezte, hogy a társaság beleegyezett abba, hogy az államkölcsön a tulajdonában lévő budapesti ingatlanra bekebelezést nyerjen. 53 A 12 957/II.fó./1946.Közl.M. sz. előterjesztés a kérés indoklásául előadta, hogy a hajózási forgalom szünetelése miatt a részvénytársaság egyetlen bevétele a tulajdonában volt földterületek haszonbéréből származott. Ebből azonban nem volt képes fizetni az alkalmazottait, illetve a csatorna magyar részén átvezető öt hidat a közúti forgalom számára üzemképes állapotban tartani. A Duna és a Tisza közötti Ferenc-csatornát Batina és Bácsfóldvár között 1793-tól 1802-ig építették, majd 1870-ben újjáépítették. A csatorna a hajózási utat e szakaszon 227 kilométerrel lerövidítette. 283