Szűcs László: Nagy Ferenc első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei A. kötet 1946. február 5. - 1946. július 19. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 38. Budapest, 2003)

Az új kormány megalakítása, szervei, vezető személyiségei 10

Bevezetés ülésein gyakran részt vettek más gazdasági tárcák vezetői is. Tényleges vezetését Vas Zoltán, egyben a Miniszterelnökség államtitkára látta el. Többnyire részt vett a minisztertanács ülésein, így közvetlenül tájékozódott az ország gazdasági és egyben politikai kérdéseiről is. A Gazdasági Főtanács feladatkörét képezte az inflációs időben a tárcák havonkénti költségelőirányzatainak összehangolása, később az éves állami költségvetés előkészítése, az illetmények, pótlékok megszabása, a nagyobb befektetések, külföldi megrendelések, hitelek, állam által nyújtott kölcsönök előzetes véleményezése, az árak alakulásának megszabása, a stabilizáció előkészítése.

41 Röviden: a kormány, az egyes tárcák, intézmények gazdasági ügyeiben a minisztertanács elé terjesztés előtti állásfoglalás, a minisztertanács számára a döntések előkészítése, illetve tulajdonképpen ezek meghozatala volt a feladata. A Jóvátételi Hivatalt Nagy Ferenc kormányának egyik első intézkedéseként hozták léte. Előkészítésére Vas Zoltán, a Gazdasági Főtanács főtitkára még 1946 januárjában tett javaslatot. Az ő szándéka természetesen az volt, hogy a fegyverszüneti egyezmény alapján felmerülő kötelezettségek teljesítését, ezek finanszírozását szolgáló szerv a Gazdasági Főtanács közvetlen felügyelete alatt működjék. A Kisgazdapárt — elsősorban Bárányos közellátásügyi miniszter — határozottan tiltakozott e szervezeti megoldás ellen, ami a Gazdasági Főtanács törekvéseinek a bírálatát is jelentette. „A jóvátétel — olvasható az észrevételben — a nemzetre nehezedő legsúlyosabb nemzetközi kötelezettség, amelyért az egész roinisztériumot [értve ez alatt az egész kormányt] igen súlyos alkotmányjogi felelősség terheli. Ezért a Jóvátételi Hivatalnak feltétlenül az egész minisztérium, illetőleg az ezt képviselő miniszterelnök úr felügyelete és irányítása alá kell tartoznia." Tiltakozott az előterjesztés azon része ellen is, amely arra hatalmazta volna fel a Gazdasági Főtanácsot, hogy bármilyen rendeletet kiadjon és azt saját maga végre is hajtsa, mert — mint mondta — erre csak a minisztérium lehet jogosult. Rámutatott arra is, hogy ,,a jóvátételi kötelezettségek még nemzetközi viszonylatban sincsenek teljesen tisztázva; tisztázásuk pedig az egész kormány, illetőleg az egyes miniszterek feladata, de semmi esetre sem végezhetik azt, csupán a Gazdasági Főtanácsban helyet foglaló miniszterek."

42 41 A Gazdasági Főtanácsról szóló eredeti tervezet lehetőséget adott volna arra, hogy a kormány hatáskörébe tartozó kérdések tárgyában is rendelkezhessen, illetve hogy olyan határozatokat is hozhasson, amelyek azon társminiszterek területét is érintik, akik a határozathozatalnál nem voltak jelen. A kisgazdapárti miniszterek észrevétele alapján, amelyhez a szociáldemokrata igazságügyminiszter is csatlakozott, e kérdések áthidalására a minisztertanács úgy határozott, hogy a kormány hatáskörébe eső javaslatokat a Gazdasági Főtanács tartozik a minisztertanács elé terjeszteni, rendkívül sürgős esetekben pedig az előterjesztéseket körözés útján kell elfogadtatni. (MOL XIX-A-83a 76. sz. jegyzőkönyv, 1945. december 22., 8. napirendi pont. 42 Lásd az [1.] 84. sz. jegyzőkönyv 9. napirendi pontját és jegyzetét. 27