Szűcs László: Nagy Ferenc első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei A. kötet 1946. február 5. - 1946. július 19. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 38. Budapest, 2003)
Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1-40. jegyzőkönyv (1946. február 5.-1946. július 19.) 75-1008
10. 1946. március 8. Minisztertanács az előterjesztést elvileg elfogadta azzal, hogy a javaslatot az illetékes tárcák szövegezzék át és a javaslat végleges tervezete újból előtérjeszttessék a legközelebbi minisztertanácsra. 8 8 Előzményéről lásd a [6.] 89. sz. jegyzőkönyv 6. napirendi pontját és a) mellékletét. A Magyarország és a Szovjetunió közötti gazdasági együttműködésről 1945. augusztus 27-én Moszkvában aláírt egyezmény végrehajtásaként magyar részről Gerő Ernő közlekedésügyi miniszter, szovjet részről Berezin Pavel Fedorovics repülő vezérőrnagy által a Magyar-Szovjet Polgári Légiforgalmi Társaság megalapításáról készített egyezmény tervezete megtalálható a minisztertanácsi jegyzőkönyv mellett. A tervezet kimondta: a társaság alapítói és egyedüli résztvevői Magyarország részéről a Közlekedésügyi Minisztérium, a Szovjetunió részéről pedig a Népbiztosok Tanácsa melletti Légiforgalmi Főigazgatóság - tehát alkotmányjogilag két nem egyenrangú szervezetet állított egymás mellé. További ellentmondása volt, hogy a társaságba magyar részről nagyobb értékeket (repülőtereket, berendezéseket, földterületeket, épületeket) jelölt meg, mint ami a szovjet fél természetbeni befektetése (repülégépmotor-park, rádióeszközök) volt. Kötelezte a tervezet a magyar felet a repülőterek helyreállítására, épületek, felszerelések bérbeadására. A magyar kormány számára előírta, hogy a társaság alapításával kapcsolatban nem szed semmiféle adót vagy illetéket. Kedvezményeket igényelt a külföldi fizetési eszközök kezelését illetően. A magyar kormány számára előírta, hogy biztosítsa a társaság benzin és kenőanyag szükségletét, a legkedvezőbb feltételekkel nyújtsa a szükséges meteorológiai szolgálatot. Jelezte viszont, hogy a társaság keretei között fognak közlekedni olyan repülők is, amelyeket a Szovjetunió nem tulajdonjogi, hanem más feltétellel ad át. Látszólag megnyugtató módon javasolta rendezni az igazgatóság összetételét, kimondta azonban, hogy a végrehajtó funkciót a szovjet részről kijelölt vezérigazgató és annak magyar helyettese látja el. Feltűnő hiányossága volt a tervezetnek, hogy az üzleti bevétel felosztásáról nem tett említést. Erről az alapszabály 25. §-ában történt intézkedés. AMASZOVLET alapszabályait 4740/1946. ME sz. rendeletként (MK 1946. május 4.) tették közzé. Gerő Ernő a közös vállalatoknak a Gazdasági Főtanácsban tartott vitája során elődta, hogy elsősorban a ferihegyi repülőtér szerepelt a tervekben. Rámutatott a 6. pontra, amely azt is kimondta, hogy amennyiben a magyar kormány más államokkal is kötne polgári légiforgalmi egyezményt, ezek gépeinek kiszolgálására a közös társaság — megegyezés alapján — rendelkezésre bocsátaná a használatába került repülőteret. Hivatkozott arra is, hogy a közös vállalat a magyar törvények szerinti részvénytársaság formájában alakul meg, ugyanazokat a jogokat fogja élvezni, mint egy tisztán magyar részvénytársaság, felügyeletét a magyar miniszter látná el. Nagy Ferenc kérdésére közölte Gerő Ernő, hogy tizenhat darab 21 személyes repülőgép, húsz kis futárgép, 50 gépkocsi, jónéhány traktor, repülőmotor, beindító, tankolókocsi, kompresszorkocsi fog a társasághoz tartozni. Jelezte, hogy a személyszállító gépek átalakíthatók lesznek teherszállításra is és hogy a belföldi forgalom mellett nemzetközi forgalomban is részt fognak venni. (MOL XIX-A-10-XVJI. 1946. február 14. 3.pont. 422-423., 426. pp.) Az Amerikai Egyesült Államok budapesti követsége 1946. április 2-án kérte a magyar külügyminisztériumot, hogy az egyezmény, a kapcsolatos jegyzőkönyv és a melléklet másolatát, amennyiben lehetséges, három példányban küldje meg számára. A miniszterelnök — a Külügyminisztérium útján — közölte, hogy a Szovjetunió képviselőjének hozzájárulása nélkül egyoldalú intézkedés volna az amerikai igény teljesítése. Szükségesnek találta, hogy a másik aláíró fél hozzájárulását is kikérje a külügyminiszter - a maga részéről egyébként kívánatosnak mondta a kérés teljesítését. (MOL XIX-A-1-j 1946-XVI-4583) Lásd még a [11.] 94. sz. jegyzőkönyv 15., a [12.] 95. sz. jegyzőkönyv 60. és a [14.] 97. sz. jegyzőkönyv 1. napirendi pontját. 264
