Szűcs László: Nagy Ferenc első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei A. kötet 1946. február 5. - 1946. július 19. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 38. Budapest, 2003)

Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1-40. jegyzőkönyv (1946. február 5.-1946. július 19.) 75-1008

9. 1946. március 7. megszilárdítsák és nem alkalmasak arra sem, hogy a demokrácia törvényeit fokozottabb mértékben tiszteletben tartsák. Itt meg kell emlékeznie arról, hogy azok a népitéletek, amelyekről már korábban is volt szó, újabban több helyen is folytatódtak, így Szombathelyt, Nyíregyházán, ahol több tisztviselőt kényszerítettek lemondásra. Szombathelyen a pénzügyigazgatót mondatták le.

4 Mindent el kell követnünk abban az irányban, hogy a koalíciós pártok között a teljes összhangot ismét biztosítsuk. Hogy a demokrácia fejlődését, a demokrácia berendezkedéseit mindenképpen megvédjük és lehetővé tegyük, mindent el kell követnünk abban az irányban, hogy a politikai békességnek a helyreállításával a közrendnek és a törvénynek erejét biztosítsuk. Tárgyalások folynak állandóan a vitás kérdések kiküszöbölésének megoldására. Amint a sajtó is közölte, megegyezés történt a hosszú ideig vitatott köztársaság védelméről szóló törvényjavaslat szövegében.

5 Úgy tudja, hogy tegnap megegyeztek 4 A budapesti tömegdemonstráció a legnagyobb rendben zajlott le. Más városban viszont — ahogy Rákosi Mátyás is elismerte —- a Kommunista Pártba bekerült volt nyilasok túlkapásai miatt, rendbontásra is sor került. A kommunista sajtó ugyanakkor — fenyegető tendenciával — rendszeresen beszámolt ezekről az általuk szervezett eseményekről. így a „Pártállás nélkül megmozdul a nép közös ellenségei ellen. Nemzeti Bizottságok és tömeggyűlések követelik a régi rend képviselőinek eltávolítását" (Szabad Nép 1946. március 2.); „Népítéletek viharában követelik a demokrácia ellenségeinek eltávolítását" (Szabad Nép 1946. március 3.) című cikkek szították a gyűlöletet. A tüntetők több helyen eltávolították az általuk jobboldalinak minősített igazgatási tisztviselőket. így Nyíregyházán a főispánt felkereste egy küldöttség és ki akarta vinni a tömeg elé, hogy nyilatkozzon a reakciósok elbocsátásáról — de az illető erre nem volt hajlandó — ezzel együtt viszont a tömegben verekedésre is sor került. Békéscsabán megverték a külügyminiszter apósát, Gyulán maga a Kisgazdapárt 87 reakciósnak nyilvánított személyt zárt ki soraiból. Pécsett a bányaigazgatóságból tettek ki több tisztviselőt. Kisújszálláson 14 személyt megvertek. Salgótarjánban 17 tisztviselőt távolítottak el. Több helyen a kommunisták a szociáldemokrata közigazgatási vezetők ellen is felléptek. (MOL XVIII-7.d. Az MKP parlamenti frakciójának 1946. március 12-ei jegyzőkönyve.) 5 Az 1946. évi VII. te. intézkedett a demokratikus államrend és a köztársaság büntetőjogi védelméről. A törvényt 1946. március 12-én fogadták el. (N.N. 1946., 683., 712-742. pp.) Ries István 1946. január 7-ei keltezéssel terjesztette be a Magyarország államformájáról szóló s 1946. január 31-én elfogadott 1946. évi I. te. által meghatározott köztársasági államforma büntetőjogi védelméről szóló javaslatát. A törvényjavaslat hosszas vitát váltott ki mind a Nemzetgyűlés Közjogi és Alkotmányjogi Bizottságában, mind az e tárgyban tartott sorozatos pártközi értekezleten. (MOL XVIII-1-b 1946.; Pártközi értekezletek 191-195., 203. pp.) A Kisgazdapárt részéről elsősorban a demokrácia megdöntésére, pontosabban a parancsuralmi rendszer kommunista részről történő bevezetésére, a proletárdiktatúra megteremtésére irányuló törekvések ellen kívántak biztosítékokat belevinni a javaslatba. Vita volt arról is, hogy népbíróság vagy szakbíróság döntsön a demokrácia ellen fellépők ügyeiről. Kisgazdapárti részről be akarták venni a törvényjavaslatba azt is, hogy a törvény büntetőjogi hatálya alá kerüljenek azok a köztisztviselők is, akik vétenek az alkotmányban foglalt emberi szabadságjogok ellen - vagyis a baloldali magatartásúakra is vonatkoztatni akarták az előírásokat. Azt is javasolták kisgazdapárti részről, hogy büntethetők legyenek a Jogellenes" módon a köztársaság ellen irányuló cselekedetek, ami — a munkáspártok felfogása szerint — azt jelentette volna, van Jogszerű" módja is a köztársaság elleni fellépésnek. Követelték kisgazdapárti részről azt is, hogy lazításnak és izgatásnak csak az számítson, 248