Szűcs László: Nagy Ferenc első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei A. kötet 1946. február 5. - 1946. július 19. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 38. Budapest, 2003)

Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1-40. jegyzőkönyv (1946. február 5.-1946. július 19.) 75-1008

6. 1946. február 22. ból figyelembe vehető családtagok után egyenként nem havi 300 000, hanem 500 000 pengő lenne. Minisztertanács az előterjesztéshez hozzájárult.

39 [59] 58 Pénzügyminiszter [képviseletében Kemény államtitkár] előterjeszti 563/1946. számú javaslatát a belső állami élet rendezésével kapcsolatos pénzszükséglet fedezésére újabb kincstári jegykölcsön felvétele tárgyában. Ez a kölcsön 4000 milliárd névértékű, előzetesen 3 1/8%-kal kamatozó, háromhavi lejáratú u.n. "R" sorozatú kincstári jegyek ellenében kerülne felvételre. [Gerő] Közlekedésügyi miniszter: A kamatot 1%-ra kívánja leszállítani. [Nagy] Miniszterelnök: A kamatkérdés rendezésére a Gazdasági főtanács volna felkérendő. Minisztertanács az előterjesztéshez hozzájárult azzal, hogy a kamatkérdés megvizsgálására a Gazdasági főtanácsot felhatalmazza.

40 [60] 59 Pénzügyminiszter [képviseletében Kemény államtitkár] előterjeszti 73 616/1946. számú javaslatát az egyes pénzköveteléseknek adópengőben való meghatározásáról szóló 12 430/1945. ME sz. rendelet kiegészítése tárgyában. 39 A 9139/1946.P.M.

II. sz. előterjesztés emlékeztette a minisztertanácsot arra, hogy közszolgálati alkalmazottak részére a 10 700/1945. ME sz. rendelettel (MK 1945. november 11.) utoljára meg&llapított illetmények, a rohamos drágulások következtében, elvesztették értéküket. Megemlítette, hogy a minisztertanács 1946. február 15-én tartott ülésén ([5.] 88. sz. jegyzőkönyv 59. napirendi pont) az e tárgyban tett javaslatát — további megbeszélés céljából — levették a napirendről. A Gazdasági Főtanács — amely 1946. február 18-án tárgyalta az ügyet (XIX-A-10-XVIII 1. pont és 470-478. pp.) — arra az álláspontra helyezkedett, hogy nem szabad megjelentetni a rendeletet, mert a kollektív szerződések és főleg az azokban biztosított úgynevezett „kalória-térítések" nem váltak be a magángazdaságban alkalmazott szellemi és fizikai munkásoknál sem. 1946. február 20-án ismét tárgyalta a Gazdasági Főtanács a kérdést és elfogadta az átdolgozott rendelettervezetet. (MOL XIX-A-10-XIX 1. pont és 621-626. pp.) A pénzügyminiszter által kidolgozott rendelettervezet főbb intézkedéséhez tartozott egyrészt a közszolgálati alkalmazottak havi fizetésének 3 milliótól 14 millióig való felemelése, másrészt a családi pótléknak altiszttől a tisztviselőig való egyöntetű biztosítása, harmadrészt pedig minden alkalmazott, ellátásban részesülő özvegy és családtag számára egyszeri 400 000 pengő drágasági segély nyújtása. A rendelet tervezete megtalálható az előterjesztés mellett. Lásd az 1700/1946. ME sz. rendeletet, MK 1946. február 23. 40 Az 563/1946/P.M.rV.a sz. előterjesztés jelezte, hogy a kölcsönt a három altruista pénzintézet, nevezetesen a Pénzintézeti Központ, az Országos Földhitelintézet és az Országos Központi Hitelszövetkezet nyújtotta. A Gazdasági főtanács 1946. február 26-án tartott rendkívüli ülésén az államháztartás szanálási programjával foglalkozva — többek között — határozott arról, hogy a kincstárjegyek kibocsátásával kapcsolatosan a bankok lebonyolítási járulékát törölni kell. (MOL XLX-A-10 XXII. 1946. 6/i. pont.) Ennek megfelelően az újabb kincstári jegykölcsön felvételekor a főtanács felhívta a pénzügyminisztert, hogy a korábbi kibocsátású és 3 1/4 százalékos kamatozású kincstári jegyeket is fokozatosan 1 egész 1/8-ad százalékos kamatozású kincstári jegyekké alakítsa át. (MOL XIX-A-10. XXTV. 1946. március 5., 5. pont.) 189