Szűcs László: Nagy Ferenc első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei A. kötet 1946. február 5. - 1946. július 19. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 38. Budapest, 2003)

Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1-40. jegyzőkönyv (1946. február 5.-1946. július 19.) 75-1008

6. 1946. február 22. [32] 31 [Molnár] Népjóléti miniszter előterjeszti javaslatát az Országos Szociálpo­litikai Intézet 59 400 000 pengő hitelkérelme tárgyában. Minisztertanács a kérdést, előzetes véleményezés végett a Gazdasági Fő­tanács elé utalta. 18 [33] 32 [Molnár] Népjóléti miniszter előterjeszti javaslatát gépkocsiszín átalakítá­sára 100 millió pengő hitel folyósítása tárgyában. Minisztertanács gépkocsiszín átalakítására a Népjóléti Minisztérium ré­szére százmillió pengő hitel folyósításához hozzájárult. [34] 33 [Molnár] Népjóléti miniszter előterjeszti javaslatát a munkások családi pót­lékáról szóló 7520/1945. ME sz. rendelet módosítása és kiegészítése tárgyában. [Gerő] Közlekedésügyi miniszter: Az időközben bekövetkezett árváltozta­tásokra való tekintettel az egész kérdést junktimba kell hozni a kalória kérdés­sel és a családi bérpótlékok emelésével. Rákosi Mátyás államminiszter: Kéri ezt a javaslatot a napirendről levenni, hogy előzetesen még jobban átvizsgálható legyen. [Molnár] Népjóléti miniszter előterjesztését a napirendről leveszi. Minisztertanács a bejelentést tudomásul vette. 19 Az előterjesztés mellett megtalálható a rendelet tervezete. Lásd a 2370/1946. ME sz. rende­letet, MK 1946. március 19. 18 A 21 786/1946.N.M.I./2. sz. előterjesztés utalt arra, hogy az Országos Szociálpolitikai Intézetet a hasonló elnevezésű alapítvány hozta létre, de saját erejéből az adott helyzetben képte­len volt ezt fenntartani. Az intézet fontos feladatokat látott el (tüdő- és nemibeteggondozót, csecsemőotthont, népgondozó hivatalt tartott fenn), így támogatásra érdemesnek tartotta. Jelez­te, hogy államosítására vonatkozó intézkedéseket kezdeményezett. A hitelt 1946 január, február és március havára kérte. Az intézetről lásd még a [10.] 93. sz. jegyzőkönyv 34. és a [21.] 104. sz. jegyzőkönyv 70. napirendi pontját. A Gazdasági Főtanács állásfoglalását nem ismerjük. 19 A 22 841/1946.N.M.I/4. sz. előterjesztés a munkások családi pótlékáról szóló 7520/1945. sz. rendelet (MK 1945. szeptember 4.) módosítását és kiegészítését (MK 1945. szeptember 30-i száma) a munkások azon régi kívánságából kiindulva kezdeményezte, hogy a részükre járó csalá­dipótlék ugyanolyan mértékű legyen, mint a közalkalmazottaké, és a folyósítás feltételei is azono­sak legyenek. Ezt az igényt a miniszter azért is méltányosnak tartotta, mert már a pénz elértéktelenedése is sürgette a kérdés olyan értelmű szabályozását, hogy ne legyen szükség külön minisztériumi rendeletekre az összeg újabb és újabb megállapítása céljából. így a munkások családipótlékát a közszolgálati alkalmazottakat megillető családipótlék összegében kívánta meg­állapítani; törölni javasolta a korábbi rendelkezésnek azt az intézkedését, amely szerint munka­beszüntetés és munkáskizárás esetében a munkaviszonyt megszűntnek kellett tekinteni; javasolta felemelni a jogosultságot a gyermek 18. életévének betöltéséig; rendezni kívánta a fele­ség után járó családipótlék feltételeit; intézkedést javasolt a családipótlék kifizetésének a korábbi­179

Next

/
Oldalképek
Tartalom