Szűcs László: Nagy Ferenc első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei A. kötet 1946. február 5. - 1946. július 19. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 38. Budapest, 2003)
Az új kormány megalakítása, szervei, vezető személyiségei 10
Bevezetés A kormány összetételében — a kötet által tárgyalt időszakban — az utolsó változtatást Gordon Ferenc pénzügyminiszter lemondása jelentette. A jelek szerint erre a szovjet kormány követelése adott okot. A magyar gazdasági élet több vezetője — szovjet tilalom ellenére — adatokat bocsátott a nyugati szakemberek rendelkezésére - bízva abban, hogy a magyar gazdasági élet fellendítéséhez onnan támogatást kaphat az ország. A Magyar Nemzeti Bank vezetőinek leváltásával együtt augusztus 26-án lemondatták — a Kommunista Párt orra alá többször borsot törő s általuk ebben az ügyben is vétkesnek ítélt — Gordon Ferencet. Az új miniszter Rácz Jenő lett. 22 A Nagy Ferenc első kormányában tehát öt alkalommal történt változás, ebből négy eset a Kisgazdapárt minisztereit érintette és csak egy a Kommunista Párthoz tartozó tárcát. A változások többnyire politikai eredetűek voltak és általában nem bizonyultak szerencséseknek. *#* Még változatosabban alakult a kormány, az egyes tárcák, a miniszterek munkáját segítő államtitkárok helyzete. A korábbi gyakorlatot követve kétféle államtitkár szerepelt ebben az időszakban is: az úgynevezett adminisztratív és a politikai államtitkár. Az adminisztratív államtitkárok többnyire az adott tárca működési területének vagy egy részének kiemelkedő képességű szakemberei voltak. Feladatukat képezte a minisztérium, illetve egy-egy részlegének szakszerű vezetése adminisztratív irányítása. Kinevezésük — miként minden személyi változás — a minisztertanács jóváhagyásával a miniszter hatáskörébe tartozott. A pártok azonban politikai befolyásuk növelése érdekében törekedtek hatást gyakorolni az adminisztratív államtitkárok kiválasztására olyannyira, hogy egy idő után már az állami és pártvezetők sem nagyon igazodtak ki az államtitkári állományban. Adminisztratív államtitkárok is jórészt pártállásuk alapján és nem csupán szakmai szempontoktól vezérelve vettek részt az adott minisztérium életében. Hozzájárult ehhez az is, hogy hosszabb szolgálati idővel rendelkező magasabb beosztású tisztviselők elérhették a III. fizetési osztályt, tehát az adminisztratív vezték újjáépítési miniszterré, majd 1946. október 12-én ennek utódjaként létrehozott Építés- és Közmunkaügyi Minisztérium vezetését is ellátta. 1947. január 14-ig. Megvádolták őt is az ún. „köztársaságellenes összeesküvési" ügyben való részvétellel. Elítélték és csak 1955-ben nyerte vissza szabadságát. 1956 után a Vízügyi Tervező Vállalat főmérnöke, 1983-ban címzetes egyetemi tanár lett. 22 Rácz Jenő (1907-1981) mezőgazdasági és jogi tanulmányokat folytatott. A Magyar Mezőgazdák Szövetkezetének, majd a budapesti Kereskedelmi és Iparkamarának, illetve a Külkereskedelmi Hivatalnak, 1939-től a Kereskedelem- és Közlekedési, 1944-ben a Földmívelésügyi Minisztériumnak a munkatársa volt. 1945-1946-ban a Közellátásügyi Minisztérium tisztviselője. 1946. augusztus 26-tól 1947. április 9-ig volt pénzügyminiszter. Közben, 1947. február 12-től március 14-ig ideiglenesen az Építés- és Közmunkaügyi Minisztérium vezetését is ellátta. A Kisgazdapártnak csak 1946 novemberétől volt tagja. 16
