Szűcs László: Nagy Ferenc első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei A. kötet 1946. február 5. - 1946. július 19. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 38. Budapest, 2003)

Az új kormány megalakítása, szervei, vezető személyiségei 10

Bevezetés dolgozó osztály hagyományos vezetőjével összefogva lesz lehetősége keresztülvinni a demokratikus társadalmi átalakítást. Keserűen regisztrálta, hogy ez nem így alakult. #** Nagy Ferenc kormánya — a szovjet kívánságnak megfelelően — koalíciós jellegű maradt. Első összetétele lényegében megegyezett Tildy Zoltán kabinetjével. Rákosi Mátyás, Szakasits Árpád és Dobi István államminiszter maradt. Közülük Rákosi Mátyást és Szakasits Árpádot — miként az már 1945. augusztus 21-én megtörtént — ismét kinevezték miniszterelnökhelyettes államminiszterré. Rákosi és Szakasits egyébként Tildy köztársasági elnökké történt választása után ténylegesen már ellátta ezt a feladatkört. Dobi István nem lett miniszterelnökhelyettes, de egyelőre továbbra is államminiszter maradt.

13 Az új kormányban — a miniszterelnökön és Dobi Istvánon kívül — kisgazdapárti vezetője volt hét tárcának. így ezek sorába tartozott Kovács Béla földmívelésügyi, Tombor Jenő honvédelmi, Bárányos Károly közellátásügyi, Gyöngyösi János külügyi, Gordon Ferenc pénzügyi, Ballá Antal tájékoztatásügyi és Antall József újjáépítési miniszter.

14 A Kommunista Párthoz — Rákosi Mátyáson kívül 13 Dobi István (1898-1968) földmunkás, kisgazdapárti politikus. 1943-tól a Független Kisgazdapárt ügyvezető, majd 1947-től országos elnöke, 1945-től 1968-ig parlamenti képviselő. 1945 novemberétől 1946. február 23-ig, illetve 1946. december 18-tól 1947. szeptember 24-ig államminiszter. 1946. február 23-tól 1946. november 20-ig, illetve 1948 áprilisától 1948 decemberéig ismét földmívelésügyi miniszter. 1948 decemberétől 1952 augusztusáig miniszterelnök, illetve a minisztertanács elnöke, utána az Elnöki Tanács elnöke, illetve tagja volt. 1959-ben belépett a Magyar Szocialista Munkáspártba. Rákosi (Rosenfeld) Mátyás (1892-1971) magántisztviselő, kommunista politikus. 1919-ben a Vörös Őrség főparancsnoka. 1919-től 1925-ig emigránsként a Kommunista Internacionálé munkatársa. 1925-ben hazatért de letartóztatták és elítélték. 1940-ben a Szovjetunióba távozhatott. 1945-ben visszatért Magyarországra. A parlament tagjává választották. A Kommunista Párt vezetőjeként tevékenykedett. 1945. november 15-től 1949. szeptember 5-ig miniszterelnökhelyettes-államminiszter, majd 1952. augusztus 14-ig a minisztertanács elnökhelyettese, ezt követően pedig 1953. július 4-ig a minisztertanács elnöke. 1955 szeptemberétől 1956 májusáig az Elnöki Tanács tagja. 1956 nyarán a Szovjetunióba telepítették át, 1962-ben kizárták a Magyar Szocialista Munkáspártból. Szakasits Árpád (1888-1965) kőfaragó munkás, újságíró, szociáldemokrata politikus. 1938tól a Szociáldemokrata Párt főtitkára. 1945-től parlamenti képviselő. 1945. november 15-től 1948. augusztus 5-ig miniszterelnökhelyettes-államminiszter. 1948. február 26-tól 1948. augusztus 5-ig igazságügyi miniszter, majd 1949. augusztus 23-ig köztársasági elnök, illetve 1950. május 8-ig az Elnöki Tanács elnöke, azután koholt vádak alapján letartóztatták. 1958 novemberétől 1965 májusáig az Elnöki Tanács tagja, rehabilitálása után több társadalmi szervezet elnöke. 1948-tól a Magyar Dolgozók Pártjának, illetve a Magyar Szocialista Munkáspártnak a tagja, vezetésének részese volt. 14 Kovács Béla (1908-1959) kisbirtokos paraszt ember. A Kisgazdapárt tagja, 1939-ben főtitkárhelyettese, részt vett a Parasztszövetség munkájában. 1944 decemberétől tagja volt a parlamentnek, december 23-án pedig belügyminisztériumi politikai államtitkár lett. 1945 augusztusától a Kisgazdapárt főtitkárává választották, 1945. november 15-étől 1946. február 23-ig fold12