Szűcs László: Nagy Ferenc első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei A. kötet 1946. február 5. - 1946. július 19. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 38. Budapest, 2003)

Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1-40. jegyzőkönyv (1946. február 5.-1946. július 19.) 75-1008

4. 1946. február 8. 67 [Bán] Iparügyi miniszter előterjeszti javaslatát a csepeli üveggyár ármegállapítása tárgyában. Minisztertanács az előterjesztést elfogadta.

47 68 [Bán] Iparügyi miniszter előterjeszti javaslatát a szabadalomért fizetendő évi díjak módosítása tárgyában. Minisztertanács az előterjesztést elfogadta.

48 69 [Rónai] Kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszter előterjeszti javaslatát a Belkereskedelmi Igazgatóság felállítása tárgyában. A közellátásügyi miniszterrel és a földmívelésügyi miniszterrel a módosításokra nézve már megállapodott s a Gazdasági Főtanács észrevételeit is figyelembe vette. Minisztertanács az előterjesztést elfogadta.

49 Dr. Dóczy Endre (1916-?) 1940-ben szerzett jogtudori oklevelet, 1941-től dolgozott az Iparügyi Minisztériumban. Dr. Nagy Sándor (1921-?) 1943-ban államtudományi tudori oklevelet szerzett. Mindkettőjüket miniszteri titkárrá javasolta kinevezni. Varga Károly, dr. Tóthy Pál és Molnár Jenő is szerepel e javaslatban. Róluk lásd az előző napirendi pontot és jegyzetét. Az utóbbi két személyt munkaügyi főtanácsossá javasolta kinevezni. 47 A 67 951/1945.Ip.M.II/2. sz. előterjesztés az építés alatt lévő Csepeli Üveggyár Rt. részére olyan árkalkuláció engedélyezését kérte, amelynek alapján a gyár a beruházás költségeit két év alatt leírhatja. Indoklásként előadta, hogy a háborús károsodás következtében az ország sürgős táblaüvegszükséglete mintegy 12-15 millió négyzetméter. Az ország egyetlen táblaüveggyára, a Zagyvapálfalvai Üveggyár évi kapacitása 5 millió négyzetméter volt, de az sem működött ekkor. Számításba véve a külföldi piacokat is, indokoltnak mondta üzleti szempontból a gyár építésének támogatását. 48 A 93 645/1945.Ip.M. 1/2. sz. előterjesztés utalt arra, hogy a találmányi szabadalomról, továbbá a védjegyek oltalmáról szóló rendelkezéseket módosító 1932. évi XVII. te. 10. §-a lehetőséget adott ugyan arra, hogy a szabadalomért fizetendő és évenként előre esedékes díjakat egyszerre több évre is megfizessék, ekkor azonban meg akarták akadályozni, hogy az éppen rossz értékű pengővel róják le előre a díjakat, azokra az időkre nézve is, amikor már értékálló pénze lesz az országnak. Az előterjesztés mellett megtalálható a rendelet tervezete is. Lásd az 1610/1946. ME sz. rendeletet, MK 1946. március 1. 49 2361/1946.K.Sz.M.I/1. sz. előterjesztés rögzítette, hogy ekkor a kereskedői áruelosztás rendjét az Országos Tüzelőanyagelosztó és Fabehozatali Iroda, a Textiláruelosztó Iroda, a Bőráruelosztó Iroda és a Papíráruelosztó Iroda végezte. Ezek kereskedői katasztert állítottak fel, figyelemmel kísérték a kereskedők áruellátási panaszait, eljárásokat indítottak azon cégek ellen, amelyek egyes kereskedéseket részesítettek előnyben stb. Célszerűnek látszott, hogy újabb irodák szervezése helyett, az említetteket is megszüntetve, egyetlen központi irodára bízzák az e téren szükséges feladatokat. Ez, mint hangsúlyozta, jelentős költség- és személyzet-csökkentést is jelenthetett. A Külkereskedelmi Igazgatósághoz hasonlóan tervezte megszervezni a Belkereskedelmi Igazgatóságot is. A rendelet tervezete az előterjesztés mellett megtalálható. Lásd a 2120/1946. ME sz. rendeletet, MK 1946. március 1. 110