Szűcs László: Nagy Ferenc első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei A. kötet 1946. február 5. - 1946. július 19. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 38. Budapest, 2003)

Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1-40. jegyzőkönyv (1946. február 5.-1946. július 19.) 75-1008

40. 1946. július 19. [73] 72 [Bárányos] Közellátásügyi miniszter előterjeszti javaslatát árucsere akcióra 9 milliárd adópengő folyósítása tárgyában. Minisztertanács árucsere akcióra kilencmilliárd adópengő hitel folyósításához hozzájárult.

57 [74] 73 [Bárányos] Közellátásügyi miniszter előterjeszti javaslatát a részes munkavállalók beszolgáltatási kötelessége tárgyában. Nagy részesedés esetén nem lehet követelni a tulajdonostól az egész beszolgáltatást. Arányosan kell a beszolgáltatást intézni. [Gordon] Pénzügyminiszter: A megállapodás szerint részes munkás egyáltalában nincs terhelve. Minisztertanács az előterjesztést elfogadta azzal, hogy ha a részesedés 50%, vagy azon felül van és nincs megállapodás arra, ki viseli a beszolgáltatást, abban az esetben arányosan terheli a tulajdonost és részest.

58 [75] 74 [Gerő] Közlekedésügyi miniszter előterjeszti javaslatát a Vasúti Üzletszabályzat egyes rendelkezéseinek módosítása tárgyában. Minisztertanács az előterjesztést elfogadta.

59 57 A 9971/1946.K.M. sz. előterjesztés bejelentette, hogy a 100 500/1945. Ip.M. sz. rendelettel (MK 1945. december 23., helyesbítve a MK 1946. január 10-ei számában) zárolt iparcikkekből az ipari-mezőgazdasági árucsere akció érdekében háztartási üvegáruk és mezőgazdasági vasáruk vásárlására 9 000 millió adópengőt kívánt igénybe venni. Ezzel a vásárolni kívánt iparcikkek árának 40%-át tervezte fedezni, a vételár további 60%-át azok értékesítéséből befolyó összegekből kívánta kifizetni. A felvásárolt iparcikkeket a mezőgazdasággal foglalkozó lakosság rendelkezésére tervezte bocsátani, s összesen 27 000 vagon kenyérgabonát kívánt ennek ellenében beszerezni. 58 A 10 717/1946.K.M. sz. előterjesztés rámutatott arra, hogy nagyon nehezen volt elválasztható a részes haszonbérleti jogviszony a részesmunkával történt gazdálkodástól. Ezért felmerült, hogy részes munkavállalás esetében is ne csupán a munkaadó, hanem a munkavállaló is legyen köteles beszolgáltatást teljesíteni. Ebben az esetben nem állt volna fenn az, hogy mindennemű részes haszonbérleti jogviszonyt részes munkavállalói szerződésnek minősítsenek azért, hogy a munkavállaló egyoldalúan mentesüljön a beszolgáltatással járó tehertől. A rendelet tervezete azonban úgy intézkedett, hogy az érdekeltek meghallgatása után, haszonbérlet esetében egyedül a haszonbérlő, az úgynevezett részes haszonbérlet esetében pedig a részes haszonbérbe adó és a részes haszonbérlő egymás között megosztva teljesítse a beszolgáltatást. Az 1945/1946. évi mezőgazdasági haszonbér mérsékléséről és az 1946/1947. évi mezőgazdasági haszonbér megállapításáról, továbbá a kishaszonbérletekre vonatkozó egyes kérdések szabályozásáról a 10 970/1946. ME sz. rendelet intézkedett, MK 1946. szeptember 22. 59 A 45 101/1946.Közl.M.I/l. sz. előterjesztés a Vasúti Üzletszabályzatnak a forintértékű pénz bevezetésével kapcsolatos módosítására tett javaslatot. Utalt arra, hogy az üzletszabályzat 1938. évi kibocsátása alkalmával az utazó és a fuvaroztató közönség, illetve a vasút által fizetett pénzösszegeket a pengő akkori értékének megfelelően a nemzetközi vasúti egyezményekben 1004