Szűcs László: Nagy Ferenc első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei A. kötet 1946. február 5. - 1946. július 19. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 38. Budapest, 2003)

Bevezetés Nagy Ferenc első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyveihez 7

Bevezetés valakinek, hogy a Szovjetuniónak ezeket a békés törekvéseit országunk terjeszkedési törekvéseként jellemzi?"

5 Sztálin tehát a legszélesebb nyilvánosság előtt hangoztatta, hogy a keleteurópai országokban fokozódó szovjet és kommunista nyomás, térfoglalás indokolt. Beszédében egyébként Churchillnek a világ kapitalista békéjének megóvásaként az angolszász államok összefogását sürgető állásfoglalását a fasiszta felfogáshoz hasonló megnyilatkozásnak minősítette: az egyes országokban jelentkezett baloldali szervezkedéseket pedig a kapitalizmus visszáságai ellen tiltakozó tömegek jogos magatartásának következményeként jellemezte. A háborúban győztes nagyhatalmak közötti ellentét kölcsönösen éles, határozott megfogalmazást nyert. Aláhúzta ezt az ellentétet az is, hogy ugyanebben az időben szovjet és amerikai részről egyaránt beszámolókat tettek közzé hadiiparuk, védelmi berendezkedésük jelentős fejlődéséről. A szovjet hatásoktól közvetlenül nem fenyegetett és gazdasági fölényének tudatában lévő Egyesült Államok kezdetben kiegyenlítésre törekedett, de végülis csatlakozott — az egyébként liberális, baloldali európai politikusok egy része által is bírált — Churchill-i megnyilatkozáshoz.

6 A magyarországi belpolitikai viszonyok a nemzetközi helyzetben bekövetkezett változás közvetlen hatására fokozatosan kiéleződtek. Az általánosan elfogadott azon nézettel szemben, hogy a Kisgazdapárt felszámolására irányuló baloldali törekvés a Magyar Közösség elleni úgynevezett „összeesküvés" leleplezésével, 1947-ben bontakozott ki, megállapítható, hogy ez a folyamat már ekkor, 1946 tavaszán megindult - csak a béketárgyalásokra tekintettel a kisgazdapárti politikusok többsége által vállalt kompromisszum-sorozat, viszszafogottság odázta el a válság teljes kibontakozását. Ennek jegyében még 1946 januárjában elfogadta a Nemzetgyűlés a köztársasági törvényt, s Magyarország köztársaság lett. Tildy Zoltánt

7 — a szovjet politikát messzemenően, saját pártjának, a Kisgazdapártnak a többségével 5 Sztálin, Joszif Visszarionovics Dzsugasvili (1879-1953) szovjet államférfi. 1922-től a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára. 1941-től 1953-ig a Népbiztosok Tanácsának elnöke majd miniszterelnök, a második háború idején az Állami Honvédelmi Bizottságnak az elnöke. Sztálin nyilatkozatát „A népek nem azért ontották vérüket, hogy Hitlerek uralmát Churchillék uralma váltsa fel" címmel a Szabad Nép 1946. március 15-ei száma közölte. 6 A fultoni beszéd természetesen nem volt kiváltója a második világháborút kötető hidegháborúnak, de fontos szerepe volt a szükségszerűen bekövetkezett konfrontációs folyamat előrejelzésében. Lásd Gyarmati György utószavát Winston S. Churchill A második világháború/2. (Európa Könyvkiadó, Budapest, 1989) című visszaemlékezéséhez, elsősorban a 694-698. pp.-t. 7 Tildy Zoltán (1889-1961) református lelkész volt. 1917-ben tagja lett a Nagyatádi Szabóféle Kisgazdapártnak, majd 1922-ben az Egységes Pártnak. 1930-ban a Független Kisgazdapárt egyik alapítója, ügyvezető alelnöke. Részt vett az antifasiszta mozgalmakban. 1945-től a Kisgazdapárt vezére, nemzetgyűlési képviselő. 1945. november 15-től 1946. február 1-jéig miniszterei9