Mályusz Elemér: Zsigmondkori oklevéltár VII. (1419–20) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 37. Budapest, 2001)

vent jelentése szerint a határok kijelölésénél non unam possessionem Geuden, sed duas [...], ezért örök tulajdonként az alperesnek ítéli az általa bemutatott határokkal körülvett Geuden birtokot, a felperesek erre vonatkozó keresetét pedig elutasítja. Papíron, amelynek bal oldali fele - egyebek mellett - a keltezés évszámával és a pecséttel hiányzik. DL 48271. (Múz. törzsanyag, Fáy cs.) 1 A keltezésből csak duodecimo die post quindenas quindenarum festi Beati Georgii maradt meg. Az évszám 1395-i átírásból ismert (DL 42600). 182 Márc. 13. (Albe, 60. die oct. epiph.) Garai Miklós nádor ítéletlevele. Miklós-napot megelőző hétfőn (1418. dec. 5.) unacum regni nobilibus ítélkezvén Péter prepositus maioris ecclesie Strigoniensis (proc. Mohy-i Márton fia: Mihály diák) bemutatta az ő 1415. febr. 5-i proclamatoria levelét, amelyben kérte a budai káptalant, hogy három vásáron kikiáltással idézzék meg ellenében Nyek-i Lőrinc fiát: Jánost (ZsO V. 184), majd bejelentette, hogy a per quodam modo condescensa esset és a proclamatio megismétlését kérte. Ennek eleget téve, kérte a káptalant, hogy újév nyolcadára három vásáron kikiáltással idézzék jelenléte elé az alperest, figyelmeztetve őt, hogy távollétében is lezárja a pert dictante iuris equitate. A jelen nyolcadon, amikorra azt halasztották, az alperes nem jelent meg, noha a káptalan - a felperes által bemutatott jelentése szerint - Wadach-i Lőrinc nádori ember Tamás apostol ünnepét megelőző szombaton (1418. dec. 17.) in Wyssegrad, az ezt követő vasárnap (dec. 18.) in nova civitate Strigoniensi és a rá következő hétfőn (dec. 19.) in Strigonio regalis maiestatis, tribus scilicet foris comprovincialibus terminis et locis in prescriptis celebrari solitis három vásáron kikiáltással jelenléte elé idézte őt. Minthogy az alperes nem tette le harmadmagával az Esztergom megye ispánja és a szolgabírái által elrendelt esküt arról, hogy ártatlan a felperes Epel/Epeel birtokán elkövetett hatalmaskodásban, majd sem az egyszerű, sem a három vásáron kikiáltással történt idézésre nem jelent meg, az említett nemesek tanácsára és mert nem kívánja büntetlenül hagyni hatalmaskodását, nehogy az másokat hasonló tettek elkövetésére csábítson, hatalmaskodásban elmarasztalva, in sententia capitali jószágvesztésre ítéli őt, birtokai és javai kétharmadát magának mint bírónak, egyharmadát a perbeli ellenfél számára lefoglalva auctoritate nostra iudiciaria mediante. Hártyán, függőpecséttel. Esztergomi káptalan mit. 26-1-20. (DF 236412.) - Tartalmilag átírta Garai Miklós nádor 1421. febr. 21-én, uo. 37-1-13 (DF 236923) és 1425. szept. 19-én, uo. 37-2-1 (DF 236930). -Esztergomi főkápt. birtokai 123. (1421-i tartalmi átírásból.) 183 Márc. 13. (Albe, 60. die oct. epiph.) Garai Miklós nádor az egri káptalanhoz. Jelen nyolcadon unacum regni nobilibus ítélkezve, Serke/Syrke-i Desew fia: László (proc. Alachka-i Balázs) - miután Kweches/Keweches Chynyge/Cinege (dictus) János fia: Miklós Gömör megye alispánja és a szolgabírák öt, különböző években kelt bírságlevelével igazolta, hogy Zabar-i Miklós fiai: Deche/Decze és László öt törvényesen kézbesített idézésre - a Dénes-napot követő, Gál, majd Simon és Juda napjait megelőző, mindszentek, majd vízkereszt napjait követő hétfőkön - nem jelentek meg előttük és ezért megbírságoltattak - előadta, hogy a Zabar-iak - általa vizsgálati jelentésekkel igazolhatóan - az ő Radnolthfalwa/Radnolthfalua/Radnoldfalwa-i házában feltörtek egy szekrényt, és elvették annak tartalmát, egyben ítéletet kért. Mint-