Mályusz Elemér: Zsigmondkori oklevéltár VII. (1419–20) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 37. Budapest, 2001)

et conditionibus, amelyekkel azokat János bírta, és hogy a birtok felét a felperes is örökre átengedte nekik 10 márka bírság terhével, mivel azonban a fiúsítás a korábbi, megsemmisített pecsét idejében kelt és nem lett megerősítve, továbbá azt és a birtok felének a leányok részére történt elidegenítését a felperes az által, hogy a 10 márkát kifizette, revocavit et irritavit, és egyébként is Benynch vagy Benefalwa birtok az Imre országbírónak bemutatott és a libellus-ba bevezetett oklevelek szerint conditionalis volt, és annak birtokosai a turóci jobbágyfíak módjára királyi szolgálatban voltak, és e címen birták Márton nemesítéséig, ez alól a conditionalis szolgálat alól Zs. csak Mártont, de nem János leányait mentesítette és csak őt sorozta az ország valódi és régi nemesei sorába, Benynch birtokot csak Mártonnak adta igazi és valódi nemesség címén, és a királynak joga volt Mártont nemesíteni és Benynch birtokot, mint királyi jog alá tartozót, neki adományozni, azért a bíróságban vele együtt ülő bárókkal, előkelőkkel és nemesekkel úgy találta, hogy a fentiek alapján az alperesnek és nővéreinek nincs joguk a birtok felét fiúsítás címén bírni, hanem így az egész birtokot Mártonnak ítéli meg véglegesen igazi és valódi nemesség címén. Hártyán, selyemzsinóron függött pecsétje elveszett. Beniczky cs. pribóci lt. (ismeretlen helyen). (DF 280441.)-(M.) 179 Márc. 13. (Albe, 60. die oct. epiph.) Garai Miklós nádor ítéletlevele. A Fejér megye nemeseinek egyeteme részére 1412-ben Pál fordulása előtti pénteken (jan. 22.) tartott nádori közgyűlésen János mester kanonok - az Alba-i Szent Miklós-egyház többi kanonokja nevében is - bemutatta Geletus fia: Miklós nádornak 1346. aug. 28-án Székesfehérvár mellett kelt oklevelét, amely szerint a nádor az Alba-i Szent Miklósegyház rector-a panaszára - hogy ti. István erdélyi vajda az egyház Fetel birtokon lévő földjét egy ekényi sessio-helyekkel együtt Bathyan birtokhoz elfoglalta és jobbágyaival használtatja - utasította a vajdát bizonyítékai előterjesztésére. Minthogy az igazolás akkor elmaradt, Fetel birtok vagy föld pedig a Bathyan-on (lakó) parvus György özvegyének (nobilis) és fiainak: Lászlónak és Albertnek a kezén Bathyan birtokhoz csatoltan van, amire magyarázatot kért. A pert ekkor a felek kérésére Györgynap nyolcadára jelenléte elé a királyi kúriába áttette. Többszöri elnapolás után a jelen vízkereszt nyolcadán került sor a tárgyalásra, amikor János mester kanonok az oklevelek bemutatását kérte. Az alperes özvegy nevében mostani férje, Chap-i András, fiúk nevében pedig Kapol-i András elutasították a követelést. Arra hivatkoztak, hogy Bathyan-i özvegye és fiai nem kötelezhetők az István vajda által vállalt oklevél bemutatásra, mivel a vajda okleveleiből rájuk semmi sem maradt, továbbá maguknak a kanonoknak a keresetéből kitűnik, a Fetel-en fekvő egy ekényi földet a sessio-helyekkel együtt nem ők foglalták el és csatolták Bathyan birtokhoz, hanem István vajda, s mert hozzájuk úgy került, hogy a vajda leszármazottjától a hűtlenség bűnébe esett Dénes fia Istvántól Zs. elkobozta, majd a Fetel-en lévő egy ekényi földdel együtt érdemeiért Bathyan-i Györgynek adta, s mert a király a bárókkal együtt a hűtlenek birtokainak a hívek részére történt adományozása tárgyában, annak megakadályozására, hogy a birtokokat causidici requirere et pro se vendicare possint, statútum et generálé decretum edixisset, ennek a rendelkezésnek az alkalmazását kérték. - Mivel Zs. statim post sedationem disturbii pridem in dicto regno suo suscitati cum suis baronibus íidelibus de factis quarumlibet possessionum suorum infidelium per ipsum