Mályusz Elemér: Zsigmondkori oklevéltár VII. (1419–20) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 37. Budapest, 2001)

Jardanfelde separaret, a prescriptis autem aliis partibus directe modo prenarrato inter predictas terras Bystrice et Tama adiaceret; majd megállapították, hogy mindez a föld Lőrinc békés birtokában van és királyi mértékkel felmérve 70 holdnyinak talál­ták; utána György fia: Pál Dyakfalua nevű négy ekényi birtokának a területére men­tek megállapítandó, hogy az privilégiumának megfelelően Sclabonya birtok területé­ből van-e kihasítva és azt tantummodo a parte septentrionali, aut huiusmodi limita­tionem obmittendo non solum a parte septemtrionali, sed ab aliis plagis mundi birtokolja-e, és látták, hogy Pál birtokát a parte orientali inter predictam villám Dyak­falua, que eadem iura separaret a terra ville Sclabonya et a parte meridionali inter terram Obusk et in quodam parvo sp[ati]o inter Iuanka, a parte autem occidentali inter predictam villám Jardanfelde et inter terram Tama, item a parte septemtrionali inter terram Sancti Martini libere civitatis et inter terram ad Sclabonya pertinentem bírja; majd a Pál által a fenti irányok között bírt minden földjét királyi mértékkel mérve 32 hold híján két ekealjnyinak találták. A jelentés bemutatása után, amikor a király tájékozódott a perben, és látta, hogy a felperes a két királyi ekealjat, az alperes a négy királyi ekealjat nem bírja, és azok kérték birtokaik felmérését, minthogy Sclabonya és Dyakfalua királyi birtokok és a peres felek földjeinek felmérése nélkül nem tud dönteni, a felmérésre a kúriából kiküldve Strasemle-i Márk vagy Chap-i László mestereket kéri, hogy György-nap nyolcadik napján a konvent két küldöt­tével szálljanak ki Sclabonya és Dyakfalua királyi birtokok, továbbá a felek Jardan­felde és Dyakfalua nevü birtokai területére és ott az összes szántót, cserjést, rétet, hegyet, völgyet és más haszonvételeket, amelyeket ezeknek a falvaknak lakói béké­sen bírnak és használnak, mérje fel mind királyi mértékkel, mind a használatos kötél­lel numerumque et certam quantitatem huiusmodi mensurationis, quot videlicet ara­ira seu iugera inibi contineantur, és mindezt a konvent György-nap nyolcadára írja meg neki. Papíron, rongált és hiányos állapotban, zárlatán pecsét nyomával. DL 73572. (Buócz cs.) - (M.) 170 Márc. 10. A pécsi káptalan előtt Gadányi Mihály és felesége ügyvédeket hatalmaznak meg. - Zichy VI. 528. (DL 79521 - Zichy cs., zsélyi 212-1728.) - (M.) 171 Márc. 11. (Albe, 58. die oct. epiph.) Zs. a szekszárdi konventhez. Jelen nyolcadon a prelátusokkal, bárókkal és az ország nemeseivel ítélkezve, Zokolendred-i János fia: Domokos - presente et audiente magnifico comite Pipone de Ozora eidem dominó regi, prout per litteras eiusdem informabamur - panaszt tett amiatt, hogy Pipo comes jogtalanul elfoglalta az ő Zokolendred birtokban lévő részét, majd annak igazolásá­ul, hogy ő a birtokban portionatus haberetur, bemutatta V. István 1270. nov. 12-i privilégiumát, amely szerint a király a de iobagionibus sanctiferorum populorum suorum oriundus Joahun/Jowachinus fia: Mihály szolgálataiért és András mester mosoni főesperes, kápolnaispán kérésére kiemelte őt, apját és Guench nevü testvérét valamennyi akkor használt földjükkel és jogukkal együtt addigi állapotukból, és örökre in numerum, cetum et collegium regalium servientum suorum sorolta őket (Reg. Arp. 1987). Miután az alperes personaliter exurgendo arra hivatkozva vallotta ártatlannak magát, hogy a birtokot örök tulajdonként kapta a királytól, a felperes pedig nem sub titulo nobilitatis, sed tamquam ignobilis et homo inportionatus more et ad instar aliorum

Next

/
Oldalképek
Tartalom