Mályusz Elemér: Zsigmondkori oklevéltár VII. (1419–20) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 37. Budapest, 2001)

Tirnauiensis vulgo Hungaricali Nagzombath vocate, miután in specie bemutatták neki IV. Béla 1238. évi,

1 aranybullával és I. Lajos 1364. évi, két függőpecséttel megerősített oklevelét, panaszt tettek amiatt, hogy bár e privilégiumok számukra ad instar civium et hospitum nostre civitatis Alberegalis vámmentességet biztosítottak az ország területén, egyesek megsértik e szabadságukat. Minthogy elődei nyomdokain haladva, gondoskodni kíván alattvalói jólétéről és nyugalmáról, kérésükre mera nostre regié potestatis plenitudine et gratia speciali, a prelátusok és bárók tanácsából jóváhagyja és megerősíti a bemutatott oklevelek tartalmát, decernentes et statuentes, ut iidem eiusdem nostre civitatis Tirnauiensis iudex, iurati et universi cives et hospites utriusque sexus homines moderni et futuri örökre mentesüljenek a vámfizetés kötelezettsége alól, és ugyanazt a szabadságot élvezzék, qua in hac parte cives et hospites predicte nostre civitatis Alberegalis potiuntur et fruuntur, tekintet nélkül az ezzel ellenkező constitutio-kra és decretum-okra. Egyúttal megtiltja universis et singulis tributariis tam nostre regalis, quam reginalis maiestatum, quam etiam prelatorum, baronum, procerum et nobilium predicti regni nostri, quam etiam aliorum quorumcunque tam ecclesiasticorum, quam secularium eiusdem intra ambitum regni nostri Hungarie in terris et super aquis ubilibet constitutis, hogy az említett civis-ektől és hospes-ektől azok bárminő, élő vagy élettelen java és áruja után vámot szedjenek. Az oklevelet mindig adják vissza a bemutatónak. Az oklevelet magyar királyi titkos függőpecsétjével erősíttette meg. - A szöveg élén jobb felől és a szöveg alatt középen: Comissio propria domini regis. Vízfoltos hártyán, függőpecsételés nyoma. Nagyszombat város lt., Diplomata 34. (DF 279594.) 1 Reg. Arp. 647. 152 Márc. 5. (Albe, in Invocavit) Garai Miklós nádor a leleszi konventhez. Iktassák be Kysezen-i Benedek fiait: Demetert és Istvánt az őket nove regié donationis titulo megillető, Ung megyei Lukahaza birtokba. Az esetleges ellentmondókat pedig idézzék a nádori jelenlét elé. Kijelölt nádori emberek: Andreas de Helmech, Laurentius, Blasius de Ninay, Michael, Thomas de Vaykouch, Michael de Nyarad. Papíron, zárlatán pecsét nyomával. Leleszi konvent orsz. lt., Stat. E-66. (DF 211453.) - Hátlapján a konvent 1419. ápr. 3-i jelentésének fogalmazványa, és az ahhoz készült feljegyzés, amelyek szerint Ninach(!)-i Lőrinc nádori ember és Bereck diák konventi küldött ellentmondásuk miatt húsvét (ápr. 16.) nyolcadára a nádor elé idézték Lukahaza-i János fiát: Tamást és Zombor-i Pergethew György fiát: Jánost. 153 Márc. 5. Pozsony. János bíboros, magyar- és csehországi pápai követ átírja Stibor vajdának az újhelyi ágostonos kolostor alapításáról szóló, 1414. jan. 16-i oklevelét (ZsO IV. 1585) és az intézkedést megerősíti. - Wenzel: Stibor 169. (Vágújhelyi prépostság lt., Oklevelek 5 - DF 285410.) - Reviczky: Vágújhely 173. (Uo.) - Átírta a zobori konvent 1422. szept. 1-i privilégiumában. Uo. 4. (DF 285409.) - (M.) 154 Márc. 5. Zveőaj. Osztója István bosnyák király megerősíti elődjeinek Ragusa részére adott kiváltságait. - Miklosich 282. (Bécsi állami lt.) - Novakovié 227. - Fermendzin 106, reg. (Miklosich után.) -(M.) 155 Márc. 6. (in Samaria, f. II. p. Invocavit) Zs. a pozsonyi káptalanhoz. Pokateleke-i János fia: Miklós érdekében kibocsátott és a jelen levélhez csatolt levelét (lásd a köv.