Mályusz Elemér: Zsigmondkori oklevéltár VII. (1419–20) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 37. Budapest, 2001)

talált a végrendeletről semmi említést, a bíróságban vele együtt lévő ülnökökkel együtt ítélve eskütételre kötelezi az özvegyet arra vonatkozólag, hogy Kelemen pap keresetében ártatlan és őt az András által végrendeletileg neki hagyott javakból kielégítette. Az esküt András-nap nyolcadik napján (dec. 7.) a Philipouch-i Szent László királyegyházban harmadmagával László, a Waska-i Szűz Mária-egyház prépostja és Imre, a Nouak-i egyház parochialis plébánosa előtt kell letennie, az erről szóló oklevelet pedig a felek rá nyolcadnapra mutassák be előtte. Papíron, a szöveg alatt töredezett pecséttel. DL 11000. (NRA 949-13.) - Lukinovic 609. (Uo.) nov. 20-i kelettel. - Bónis: Szentszéki reg. 2154, (nov. 28-i dátummal). - (M.) 2358 Nov. 22. Kassa megkeresi Boroszló várost Propper János kassai szűcs és Krig Mátyás viszályában. - M. Könyvszemle 1893. 280, említés. (Boroszló város lt.) - (M.) 2359 Nov. 23. Niepolomice. Ulászló lengyel király V. Márton pápához. Zs.-nak a német lovagrend javára hozott döntése késleltetni fogja a samogitiaiak végleges megtérését és a görög egyház egyesülését a rómaival. - Archiv f. öst. Gesch. 52 (1874) 73. (Königsbergi kódexből.) - Dzialyhski III. 218. - Mon. Pol. XI. 130, reg. (Uo.) - A levélben a kelet nincs feltüntetve. - (M.) 2360 Nov. 23. Niepolomice. Ulászló lengyel király meghatalmazza Pál krakkói őrkanonokot és familiárisát, Paravesino Jakabot, hogy V. Márton pápától kérjék a Zs. által 1420. jan. 6-án Boroszlóban hozott csalárd és igazságtalan ítélet megváltoztatását. - Raczynski: Codex Lith. 267. - Mon. Pol. VI. 503, reg. - (M.) 2361 Nov. 24. (Bude, 50. die oct. Michaelis) Peren-i Péter országbíró a sági konventhez. Kaza-i Gyula pert indított a királyi jelenlét előtt Kerekeghaz-i Miklós fia: László és Zecheen-i Konya bán fia: néhai Simon fia: Miklós ellen, mivel a mondottak ellentmondtak a Hont megyei Mezmeueley(!) birtokrész iktatásának. A pert először 1417ben Mihály-nap nyolcadára halasztotta, amikor is a felperes ügyvédje congruis diebus hiába várakozott a királyi jelenlét előtt, mert Konya fia: Miklós nem jelent meg, és az ő jelenléte nélkül nem tudott dönteni, őt másodszor vízkereszt nyolcadára idézték meg. 1418-ban vízkereszt nyolcadán megjelent Kaza-i Gyula (proc. Lypto-i Miklós) egyfelől, Simon fia: Miklós (proc. Jakab diák) és Miklós fia: László (proc. Besenew-i Lőrinc), másfelől, ahol Miklós ügyvédje előadta, hogy a birtokrész felperes részére történt iktatásának azért mondott ellent, mert a birtokra vonatkozólag Miklósnak bizonyítéka van, amelyet későbbi időpontban kész bemutatni. László ügyvédje közölte, hogy nem tud válaszolni, és kérte, hogy a szokott bírság mellett ezt kijelölendő időpontban megtehesse. Az országbíró a pert György-nap nyolcadára halasztotta, amikor Miklósnak minden bizonyítékot be kellett mutatnia, Lászlónak vagy ügyvédjének pedig három márka bírság letétele mellett felelnie kellett. György-nap nyolcadáról halasztásokkal - miközben Miklós fia: László meghalt és vele a per megszűnt a per (1419-ben) vízkereszt nyolcadára került, amikor is Gyula ügyvédje megjelenvén congruis diebus hiába várt Simon fiára: Miklósra, aki ezzel három márka bírságot vont magára, majd ő a sági konvent útján Simon fiát: Miklóst okleveleinek bemutatására és három márka bírság megfizetésére György-nap nyolcadára megidéztette. Végül a per jelen nyolcadra halasztódott, amelyen Gyula ügyvédje: Lypto-i Miklós bemutatta a konvent levelét, amely szerint Pyr-i Petrach királyi ember és Lőrinc presbiter, konventi kiküldött Quasimodo geniti utáni hétfon (1419. ápr. 24.) Simon fiát: Miklóst Mezmyelew-i birtokrészén a mondott György-nap nyolcadára megidézték. Ekkor