Mályusz Elemér: Zsigmondkori oklevéltár VII. (1419–20) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 37. Budapest, 2001)
2354 Nov. 21. (f. V. a. Katherine) (Pozsony város tanácsa előtt) der erber Knecht Johannes Pulkus (pozsonyi) polgár elismeri, hogy mostohaapjának Martinus Tirman diczeyt unser purgermeyster-nek tartozik 25 phunt dreiling új pénzben, amit kölcsön kapott tőle. Amíg nem fizeti vissza, hitelezője és örökösei a házában lakhatnak zinsfrey vnd ledig. Tartozik továbbá 5 ¥i phunt dreyling-gel, dye er mit paw auff das haws gelegt hat; amit pedig furpas auff das haws mit paw legén wirt, azt mind meg fogja neki téríteni. A feljegyzés utólag áthúzva. Pozsony város lt., Prot. act. (DF 286772) 159. 2355 Nov. 22. (in Chaslauia, f. VI. p. Elizabeth) Zs. a váradi káptalanhoz. Vezessék be és iktassák csere címén Zantho-i Jakab vajda és Dávid bán (magn.) részére a vele a Pilis megyei Borosyenew, a Pest megyei Ilbew, a Csongrád megyei Czatarzeg és a Torna megyei Egerszeg birtokokért elcserélt Bihar megyei Rew birtokot, az esetleges ellentmondókat idézzék a királyi személyes jelenlét elé. Kijelölt királyi emberek: Iako de Hódos, Blasius de 1 Mendzenth 2 , Sebastianus de Zantho, Emericus de Zthar, Lucas de Mare, Mychael f. Stephani de Henchyda. A váradi káptalan 1421. jan. 18-i privilégiumából, amely szerint Zantho-i Sebestyén királyi ember és Bereck karpap ellentmondás nélkül bevezették és iktatták részükre a birtokot; méltóságsorában Konrád olvasó-, András éneklő- és János őrkanonok. DL 87941. (Esterházy cs. hercegi ága, Repositorium 44-W-II.) 1 Tollban maradt. 2 Mendzendzenth-bö\ javítva. 2356 Nov. 22. Az aradi káptalan Zs. jún. 28-i parancsára (1903) átírja az iktári Bethlen család birtokainak felosztásáról szóló, 1364. szept. 29-i oklevelét (Justh 41). -Ortvay: Temes 560. (DL 63123 - Justh cs.) - Justh 100, reg. 2357 Nov. 22. (in Zalathnok, 3. die f. IV. a. Cecilie) Nos Mathias prepositus et canonicus ecclesie Zagrabiensis, venerabilis capituli loci eiusdem, sede episcopali vacante, vicarius in spiritualibus generális ítéletlevele. Athyna-i György fia: Kelemen zágrábi egyházmegyei pap Athyna-i Péter mester özvegye: Dorottya ellenében előadta, hogy Clucharyouch-i György fia: András végrendeletileg hármuknak, úm. özvegyének: Katalinnak, aki a panaszos nővére, testvérének: Sebestyén papnak, fenti Péter mester akkori káplánjának és neki, a panaszosnak a Clucharyouch, Damyanouch és Philipouch nevű hegyeken lévő négy szőlőt - éspedig a maga és atyja által telepített Wrachynik nevűt, a felesége marháin vett Wyrnach nevűt, Salmonasth nevű harmadikat és Wissethanch nevű negyediket -, továbbá házhoz tartozó ingó és ingatlan javakat és marhákat hagyott, aminek bizonyítására bemutatta Andrásnak papíron készült, öt pecséttel ellátott végrendeletét. Mindezeket a javakat azonban Péter mester özvegye: Dorottya a maga részére akarja megtartani, neki és a többieknek semmit sem juttatva. Az özvegy ártatlanságát hangoztatta, bizonyságul pedig bemutatta Athyna-i Péter fia: Mátyás zágrábi egyházmegyei pap császári közjegyzőnek és Kozmának, a Zagyoucha-i Szent Márton-egyház plébánosának, Waska-i esperesnek okleveleit, amelyek szerint Kelemen pap mentesítette őt és a hozzátartozó embereket mindenféle jogtalanságuk és kártételük következményétől. Erre Kelemen pap azt válaszolta, hogy az özvegyet nem a végrendelet, hanem neki okozott jogtalanságok felől nyugtatta. Mivel sem a közjegyzői oklevélben, sem Kozma esperes oklevelében ő sem
