Mályusz Elemér: Zsigmondkori oklevéltár VII. (1419–20) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 37. Budapest, 2001)

Miklós, fiai: György, Péter, László és János panaszára, amely szerint Bothfalua-i Jakab fiai: Zsigmond és László Kisasszony-napkor (szept. 8.) négy familiárisuk­kal magnus Pál és Kerekes (dictus) László Bothfalua-i jobbágyaik házára rontva ezek feleségét és gyermekeit kegyetlenül megverték és megsebesítették. Tegye­nek jelentést a királynak. Kijelölt királyi emberek: Gallus, Petrus de Pinkoch, Nico­laus de Asguth. Papíron, zárópecsét nyomával. Leleszi konvent orsz. lt., Acta a. 1420-37. (DF 221208.) - Hátlapján a konvent feljegyzése okt. 3-i válaszához. - (M.) 2214 Szept. 21. (in Bertholth, in Mathei) Pál Bertholth-i plébános unacum convicinis plebanis Ladizlao de Sanctacruce, Nicolao de Nouauilla, Iacobi de Hedrich, Petri de Hermán bizonyítják, hogy Bertholth-i Demeter leánya: Klára, Ysyp-i Máté fiának Péternek felesége Bertholth-ban levő egész vagyonát, a maga és leánya: Veronika ottani háza felszerelési tárgyait és atyjának Ysyp-ben az itt tartózkodó Márk nemes kezén lévő javait testvérének: Miklósnak adja ennek élte végéig. Testvére atyjuk halála után fűit captus inter Turcos, s mert mindennek haszna az övé lett, most kárpó­tolni kívánja őt szegénységéből. Az oklevél sub sigillo honorabilis viri Ladizlai plebani de Sanctacruce kelt. A szepesi káptalan 1430. júl. 28-i okl.-ből. DL 43845. (Múz. törzsanyag, Berthóty.) - (M.) 2215 Szept. 22. (in nostra civitate Chaslouia in regno nostro Bohemie, dom. p. Mathei) Zs., miután Peren-i Imre fiai: János aule nostre miles (strennuus) és István előadták, hogy Újvár megyei Tengerfalua nevű birtokukat az egri káptalan előtt elcserélték Korithyan-i Imre Borsod megyei Korithyan nevű birtokával, majd ezt a Nyaragh-i Szent János kolostornak és az ottani remeteszerzeteseknek adták, kérésükre János szolgálataiért, főleg mivel nuper ante civitatem nostram Pragensem contra plurimos nostros hostiles emulos abintus nobis repugnantes et rebellantes vitézül harcolt, a vele lévő prelátusok és bárók tanácsából a birtokcserét és a szerzetesek részére tör­tént adományozást jóváhagyja és ahhoz királyi hozzájárulását adja. - A szöveg élén jobb felől és a pecsét alatt: Commissio propria domini regis. Hártyán, két példányban, a szöveg alatt az egyik papírfelzetes titkospecséttel, a másikon ilyennek nyomával. DL 10978. (NRA 462-8 és 828-2.) - (M.) 2216 Szept. 22. (3. die evocationis) A kői káptalan Zs.-hoz. Perényi Péter országbíró idé­ző- és bírói intézkedő levelére Gybarth-i János királyi ember Miklós karpap káptala­ni kiküldöttel Máté-nap vigiliáján (szept. 20.) Hoziwbach-i András fiát: Lászlót Pege nevű birtokán Gywla-i Paat fia: István felesége: Katalin asszony ellenében Mihály­nap nyolcadára megidézték válaszadás végett a királyi jelenlét elé; az országbíró oklevelét pecsétfővel lezárva visszaküldik. Papíron, hátlapján pecsét darabjai. Révay cs. lt., Gyulay cs. 7-3. (DF 259953.) 2217 Szept. 22. (2. die Mathei) A vasvári káptalan a Zeulche-i János fia: Miklós részére az általa hozott írott királyi rendeletre átírja saját, 1350. március 23-i privilegiális okle­velének sekrestyéjükben elhelyezett par-ját, amelyben átírta saját, 1350. febr. 22-i

Next

/
Oldalképek
Tartalom