Mályusz Elemér: Zsigmondkori oklevéltár VII. (1419–20) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 37. Budapest, 2001)

quatuor florenis maioris nove monete a pálos remetéknek és a Szüz-Mária-kápolnának, egyúttal kötelezik magukat, hogy a szerzeteseknek mindenki ellenében saját fáradságukkal és költségükön biztosítják azt, ha pedig ez nem sikerülne, a szerzetesek melletti rétjükből másik megfelelő részt adnak. Zs. 1425. szept. 1-ji okl.-ből. DL 10959. (Acta Paulinorum, Kápolna 4-3.) - Doc. art. Paul. 1. 192, említés. (Inv. Paulinorum conv. - DF 286489 - pag. 60. alapján.) - (M.) 2100 Aug. 24. Torun. Ulászló lengyel király elismeri, hogy megbízottai útján 12500 vegyesen magyar forintot és velencei dukátot, mint Zs. jan. 6-i döntőbírói ítéletével megítélt összeg felét a német lovagrend nagymesterétől átvett. - Dziafynski: Lites 1/2. 62. (Dlugosz-kódexből.) - Mon. Pol. XI. 129, reg. - Weise I. 144, reg. (Königsberg lt.) - Joachim-Hubatsch II. 2044, reg. (Uo.) - (M.) 2101 Aug. 25. (in montibus Cwthnys, in regno nostro Bohemie, 2. die Bartholomei) Zs. az erdélyi káptalanhoz. Iktassák be Kendhyda-i Tamás fiának: Istvánnak fiát: Tamást, unokatestvéreit: néhai János fiát: Balad-ot, meg Domokos fiait: Pétert és Andrást a Küküllő megyei Damald birtokba, amelynek már elődjeik békés birtokában voltak, most pedig új adományul kapták tőle. Kijelölt királyi emberek: Petrus f. Iohannis de Korog, Iohannes f. eiusdem, Ladizlaus de Bord, Andreas f. Marci de Zenthmarthon. Papíron, zárlatán pecsét nyomával. DL 29762. (GYKOL Cista comitatuum, Küküllő 1-2.) - Hátlapján a káptalan feljegyzése okt. 26-i okleveléhez a megtörtént iktatásról. - (M.) 2102 Aug. 25. (in civitate nostra Chaslouiensi in Bohemia, 2. die Bartholomei) Zs. bírói intézkedése. Bochka-i János fia: István diák panasza szerint Jakab mester diffinitor causarum in speciali presentia maiestatis nostre vertentium a közte mint felperes és édestestvére: Bochka-i Miklós mint alperes közt az atyjukról: Jánosról örökségképpen reájuk háramlott birtokok miatti perben testvérének kedvezve a meghirdetett közgyűlés módjára Mihály-nap nyolcadán Razynakerezthur nevü birtokukon a királyi embernek és a csázmai káptalan kiküldöttjének jelenlétében tartott közös tanúvallatáson arra vonatkozólag, hogy ő Miklóssal egy apától és egy anyától származik-e és így édestestvérek-e, vagy pedig ezeknek a szülőknek nem volt-e több fiúgyermekük, anyja megkérdezését mellőzve, pedig neki mindenkinél inkább kell tudnia, hogy István az ő fiuk-e, vagy sem és csak a testvérek, rokonok és szomszédok tanuságtételét rendelte el. Zs. a bíróságban vele lévő bárókkal együtt ítélkezve Jakab mester ítéletét jogtalannak nyilvánítja, azt visszavonja, és elrendeli, hogy a perben János főkancellár pécsi püspök és Garai Miklós nádor Mihály-nap nyolcadán hozzanak minden további halogatás nélkül végső ítéletet. Oklevelét elolvasása után vissza kell adni a felmutatónak. Garai Miklós nádor 1421. febr. 21-i okl.-ből. Erdődy cs., vépi 73-3579. (DF 261940.) - (M.) 1103 Aug. 25. Caslav. Zs. a német lovagrend nagymesteréhez. Hazaküldi megbízottját, akinek feladata lett volna tárgyalni vele a kiliai út ügyében, mivel időközben a város török uralom alá került. - Altmann I. 4241, reg. (Königsberg lt.) - Joachim-Hubatsch 1/1. 3239, reg. (Uo.) - (M.) 1104 Aug. 25. (4. die 8. diei assump.) A pannonhalmi konvent Zs.-hoz. Amikor Peren-i Péter országbírónak a győri káptalan javára Antal fráter Chorna-i prépost és konventje, valamint a Chorna-i egyház kegyura: Kanisa-i István ellenében határjárást,