Mályusz Elemér: Zsigmondkori oklevéltár VII. (1419–20) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 37. Budapest, 2001)

ő csapatai is hamarosan felvonulhatnak. A német lovagrendnek nincsenek lengyelellenes szándékai. Küldjön a rendhez felhatalmazottakat, hogy a felmerült egyenetlenségeket kiküszöbölhessék. Ad m. d. r. d. G. ep. Pataviensi referente Franciscus prep. Strigoniensis. - Altmann I. 4232, reg. (Königsbergi kéziratból.) - Archiv f. öst. Gesch. 45 (1871) 390. - Mon. Pol. VI. 491. (Kurniki kéziratból, teljesebben és dátummal.) - (M.) 2089 Aug. 16. Gyulafehérvár. György erdélyi püspök megengedi a besztercei és királyi dékánságok plébánosainak, hogy vagyonuk felől szabadon rendelkezzenek, kiköti azonban, hogy plébániájuk nagysága szerint 1-3 márkát hagyjanak a székesegyháznak, a püspöki asztalról pedig emlékezzenek meg. - Z-W. IV. 129. (XV. sz.-i másolatból. Besztercei evang. káptalan lt.) - (M.) 2090 Aug. 16. Kuttenberg. Fernand lugói püspök, Lajos aquileiai patriarcha, Bertalan milánói érsek, György passaui és Simon traui püspök átírják az 1420. márc. 1-jei pápai keresztesháborús bullát. A tanúk között: Ozorai Pipo, Pratai Vilmos, Bibersteini János és Ulrik, Eulenburg Wend, Brunoro della Scala, László magyar alkancellár, Benedek székesfehérvári prépost, pápai protonotárius, de Vergerio Péter Pál Capo d'Istria-ból. - Palacky: Beiträge I. 46. - Altmann I. 4233a, reg. (Palacky után.) - L. Smith: Epistolario di Pier Paulo Vergerio, Roma, 1934. 461, részlet. - Joachim-Hubatsch II. 2026, reg. (Königsberg lt.) -(M.) 2091 Aug. 16. Visoki. Tvrtkovic Tvrtko bosnyák király megerősíti Konavlje zsupánságnak és Sokol várnak Ragusa részére történt adományozását. - Miklosich 304. (Bécsi állami lt.) - Fermendzin 112, reg. (Miklosich után.) - Kukuljevié: Arkiv II. 23, reg. - Margalits I. 17, reg. (mindkettő Pucic I. 150. után.) - Glasnik 1901. 73, részlet. - (M.) 2092 Aug. 17. A szepesi káptalan Igló részére átírja Zs. 1419. jún. 1-ji oklevelét (550). - Illéssy 24, reg. (Igló város lt. 37 - DF 280803.) - (M.) 2093 Aug. 17. (8. die Laurentii) A váci káptalan bizonyságlevele. Abban a perben, amely Pelsewch-i Bwbek János volt tárnokmester (magn.) és atyafiai, más részről az egri káptalan között az előbbiek Arnolth, Bessenew és Wamus birtokai és tartozékaik között fekvő Buska birtok miatt folyik, a nádori ítéletlevél értelmében küldötte kiszállott Kowar-i Pál mester nádori ítélőmesterrel Buska birtokra, ahol az egri káptalan képviseletében Mod-i György éneklőkanonok és Pankotha-i János egri kanonokok, másrészről Pelsewch-i János és Detre nádor fia: Péter mester jelentek meg. A káptalan képviselői többek között bemutatták Chanadinus egri püspök oklevelét, amely Buska birtokot ex parte prefate possessionis Arnolth a cimiterio ecclesie Beati Martini confessoris ibidem fundate versus orientem usque magnam viam Abanagwtha dictam, versus vero occidentem ab eodem cimiterio incipiendo usque locum Rakathyafev distingendam jelölte meg. Ennek alapján Bwska birtokot Arnolth felől meghatárolták, a birtok másik fele felől azonban egyik fél sem tudott határlevelet bemutatni. Bubek János mester kijelentette, hogy Wamus és Bessenyew birtokok egyedül testvéreié és ők, ha Kowar-i Chanadinus püspök oklevelét érvényesnek tartja, megengedik az abban foglalt határjelek felállítását. Ezután Buska birtokot Wamus birtok és tartozékai felől határolták meg, először Péter mester, majd a káptalan képviselői kijelölése szerint. Az utóbbiak semmiféle határjelet nem tudtak mutatni, és mivel ott a felek között viszály támadt, bár fáradoztak az egyezség létrehozása érdekében, a felek nem tudtak megegyezni. A Pelsewch-iek kijelentették, hogy a káptalan többi tagjának megkérdezése és tudta nélkül Buska birtokot az általuk mutatott határok mellett nem hajlandók a káptalan képviselőinek a kezére adni. Ugyanők meghagyták