Mályusz Elemér: Zsigmondkori oklevéltár VII. (1419–20) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 37. Budapest, 2001)

1859 Jún. 19. (Bude, 50. die oct. Georgii) Peren-i Péter országbíró ítéletlevele. 1416-ban hamvazószerda nyolcadának 28. napján (ápr. 7.) unacum regni nobilibus ítélkezve, Gordwa-i Fanch László bán fia: Imre bemutatta az ő 1416. márc. 1-ji ítéletlevelét (ZsO V. 1629), majd bejelentette, hogy mivel ügyvédje nem az ő megbízása szerint felelt, és elfogadta az ő akarata és parancsa ellenére hozott, eskütételre vonatkozó ítéletét, e választ eo gravamine, quo iuxta regni consuetudinem convenerit, visszavonja, és a perben más választ kíván adni. Minthogy erre cum iudicio regali sex marcarum lehetősége volt, előbb egyszerűen, majd makacsságuk folytán proclamatioval a királyi jelenlét elé idéztette ellenében Bathyan-i György fiait: Albertet és Lászlót. Az elmúlt vízkereszt nyolcadán, amikorra Albertet 33, Lászlót 63 márka bírság fizetésére kötelezve idézték meg, a felperes - az alperesek ügyvédjének: Kapol-i András diáknak jelenlétében - további három vizsgálati jelentéssel - a somogyi és a zalai konventekével és Somogy megyéével - igazolta, hogy az alperesek elfoglalták Bocharzeg fold egy részét, majd kifejtette, hogy a per eldöntését nem Albert esküje alá kellett volna bocsátani - miként ezt ügyvédje tette -, hanem az ő esküje alá, mert a revisio alkalmával a királyi kúriából kiküldött királyi ember megállapította az alperesek földfoglalását. Minthogy az alperesek ügyvédje szerint viszont a per befejeződött azzal, hogy Albert az ítéletnek megfelelően letette az esküt, ő viszont nem tudta viszályukat eldönteni, a pert a jelen nyolcadra halasztotta, az alpereseket bírságuk kétszeresének megfizetésére kötelezve. Ekkor a felperes (proc. testvére: László bán fia: Bertalan) bejelentette, hogy kész az alpereseknek egymagukban leteendő esküje alá bocsátani állításukat, amely szerint a vitatott föld nem a felperes Bocharzegh nevü földje, hanem az ő öröklött Chewzegh/Chwzegh nevü földjük. Minthogy ezt az alperesek (proc. Beled-i László fia: Péter) is elfogadták, elrendeli, hogy Mihály-nap 8. napján (okt. 6.) az alperesek a felperes, továbbá Bogod/Bokod-i György, Dobolch-i János és Pernez-i Pál mestereknek, a királyi kúria jegyzőinek egyike mint a királyi kúriából e célra kirendelt királyi ember, valamint a somogyi konvent küldötte jelenlétében a vitatott földnek az ő útmutatásuk szerint korábban kijelölt határjelei egyikénél mezítláb, övüket megoldva, fejükre földet szórva et generaliter dicendo, prout moris est iurare super terram, esküdjenek meg állításukra. Az eskü hosszú szövegét a konvent részükre küldött embere paulatim et seriatim mondja el nekik. Ha az esküt leteszik, úgy nomine térre Chewzegh részükre, ha nem teszik le, úgy nomine térre Bocharzegh a felperes részére kell - annak az ő útmutatása szerint kijelölt határaival - iktatni. A konventnek az eljárásról készített jelentést Mihály-nap nyolcadán mutassák be neki a felek. Ugyanakkor az alperesek birtokaik el- vagy zálogbaadásával promptis cum rebus fizessék meg bírságukat, minthogy a felperes nem fogadta el annak birtokadománnyal történő kiegyenlítését.

1 Papíron, zárlatán pecsét nyomával. Draskovich cs., Archívum maius. 72-5. (DF 233567.) - Átírása Perényi Péter országbíró 1420. szept. 19-i oki.-ben: 2207. DL 100419. (Batthyány cs. lt., Acta antiqua, Mocharzegh 3-3-87.) 1 Az utolsó mondat dátum ut supra befejezéssel a dátum után írva. 1860 Jún. 19. (Bude, 50. die oct. Georgii) Peren-i Péter országbíró azt a pert, amely Kallo-i Leukes/Lewkes fia: Miklós (proc. Perked-i Simon) és Baktha-i Gergely szabolcsi