Mályusz Elemér: Zsigmondkori oklevéltár VII. (1419–20) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 37. Budapest, 2001)

tartva, helytállónak találta az asszonyoknak Zs. elé terjesztett panaszát, amely szerint Varad/Kyswarad-i Péter és Simon, miután saját költségükön és fáradságukkal visszaváltották az őket az asszonyokkal közösen megillető, mindkét fél elődei által zálogba adott Nyitra megyei Konyafalwa, más néven Dechen birtokot, Simon fia: László elfoglalta az asszonyoknak abban lévő részét is, holott ők készek megadni a költség reájuk eső hányadát; ezért Zs. parancsára Varad birtokon verbo regié maiestatis felszólították a Varad-iakat, hogy ez összeg ellenében adják át az asszonyoknak a birtokrészt, majd - minthogy ők Mária fogantatásának ünnepén Varad birtokon ezt megtagadták - eltiltotta őket annak megtartásától és használatától, s másnap Pugarn/Pogran birtokon lévő részükön az említett vízkereszt nyolcadára a király elé idézték őket. Ekkor azonban egyikük sem, s újabb idézés ellenére húsvét (1419. ápr. 16.) nyolcadán pedig Simon nem jelent meg, ezért őt pünkösd (jún. 4.) nyolcadára 12 márka bírság fizetésére kötelezve idéztette meg. Vízkereszt nyolcadán, amikorra a pert pünkösd nyolcadáról halasztották, Péter nem jelent meg a felperesek (proc. Simon fia: György) ellenében, ezért a jelen nyolcadra őt megidéztette, Simont pedig a meg nem fizetett 12 márka bírság kétszeresének megadására kötelezte. Minthogy most Simon nem jelent meg, noha a felperesek (proc. Symoni-i György) a káptalan jelentésével igazolták, hogy Vasard-i István királyi ember végrehajtotta az idézést, pünkösd (máj. 26.) nyolcadára insinuatio-val idézzék meg őt a jelenléte elé, további bírság megfizetésére kötelezve, és figyelmeztetve őt, hogy távollétében is lezárja a pert, ut dictabit ordo iuris. Ugyanekkor Péter megfizetetlen bírságának kétszeresét tartozik megadni. Kijelölt királyi emberek: Stephanus de Vasard, Andreas, Iohannes dicti Rason de Kysfalw, Georgius de Wychab, Iohannes de Chalad. Papíron, zárlatán pecsét és pecsétfő nyomával. DL 98179. (Acta post advocatos.) - A hátlapon lévő feljegyzés szerint Vasard-i István királyi ember és Benedek klerikus a Kereszt megtalálása ünnepén (máj. 3.) pünkösd (máj. 26.) nyolcadára idézett. 1617 Ápr. 15. Ida. Perényi Péter országbíró a leleszi konventhez. Iktassák be a Pazdicsiakat az Ung megyei Palágy és Darma birtokokon levő részükbe. - Közi. Szepes múltjából. 1917. 52, reg. (A leleszi konvent 1420. jún. 10-i okl.-ből: 1819. DL 74882 - Máriássy cs., márkusfalvi.) - (M.) 1618 Ápr. 15. (f. II. p. Quasi modo) A fehérvári káptalan előtt Fanch-i Péter fia: Pál, más részről Fanch-i Miklós fia: Gergely és János fia: Tamás, miután atyafiuk Máté fia: Balázs reájuk szállott javain megosztoztak, kijelentik, hogy sem e megosztott javak, sem Borbálának, a fenti Balázs özvegyének végrendelete, sem Fanch-i Jakab fia: György javai miatt egymás ellen nincs követelésük. Papíron, hátlapján pecsét nyomával. Brnoi áll. lt., Serényi iratok IV-148. (DF 249196.) - Fejér X/6. 351, említés. (Nagy Gábor-gyűjt. után.) - (M.) 1619 Ápr. 15. (Schweidnitz.) Közjegyző Zs. kérésére átírja Vitold litván nagyfejedelem márc. 11-i levelét a hozzá csatolt cédulával együtt (1481), amelyeket György passaui püspök, birodalmi főkancellár felolvasott előtte. Tanúk: Bertalan milánói érsek, (Vergerio) Péter Pál, mindkét jog- és Bartholdus de Pisz, a törvények doktora. - Mon. Pol. VI. 466. (Königsberg lt.) - Joachim-Hubatsch 1/1. 3146, reg. - (M.) 1620 Ápr. 15. Schweidnitz. György passaui püspök átírja Vitold litván nagyfejedelem márc. 11-i tiltakozását. - Joachim-Hubatsch l/l. 3144, reg. (Königsberg lt.) - (M.)