Mályusz Elemér: Zsigmondkori oklevéltár VII. (1419–20) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 37. Budapest, 2001)

1453 Márc. 5. Boroszló. Strassburg követei városukhoz. A két év előtti boroszlói felkelés részesei felől Zs. ítéletet hozott és közülük 23-mat tegnap a városháza előtt lefejeztetett. A király a per folyamán tanácsot kért a sziléziai városoktól, miként járjon el. A menekültek vagyonát lefoglaltatta, a kivégzettekét azon­ban az örökösök kezén hagyta. Idejében intézkedéseket tett, hogy senki ne halljon jajveszékelést vagy panaszkodást, s oly csend uralkodjék, mintha semmi sem történt volna. - Zeitschrift f. Gesch. Schlesiens 11 (1871) 195. (Strassburg lt.) - (M.) 1454 Márc. 5. Velence elhatározza, hogy elutasítja a Szent János-lovagrend nagymesterének kérését, nem adja Auranat, mivel azt Dalmáciával együtt László királytól pénzért szerezte meg. - Ljubic VII. 302. (Velencei áll. lt., Senato, Misti vol. 53.) - Thiriet II. 1764, reg. (Uo.) - (M.) 1455 Márc. 6. (Bude, f. IV. p. Reminiscere) Zs. a leleszi konventhez. Tartsanak vizsgálatot Zethen-i Makó János fiai: Péter és György, Péter fiai: Imre, Balázs és János, e György fiai: Simon és Bálint meg Zethen-i Miklós, továbbá Toldi Miklós nevü Zethen-i job­bágyuk panaszára, amely szerint Helmech-i András diák özvegye: Erzsébet, Gábor özvegye: Kathi, Tamás fia: Adorján és e Gábor sponsus-a: Bensse elvitték Toldi Mik­lós jobbágynak Guden földről 10 és fél kepe gabonáját. Kijelölt királyi emberek: Iohannes de Bezed/Bezded, Stephanus de Kysezen, Martinus Bycho de Legénye, Dominicus de Bezded. Papíron, zárópecsét nyomával. Leleszi konvent orsz. lt., Acta a. 1420-22. (DF 221193.) - (M.) 1456 Márc. 6. (Bude, 3. die 52. diei oct. epiph.) Peren-i Péter országbíró a sági konvent­hez. Vízkereszt 52. napján (márc. 4.), amikor unacum regni nobilibus ítélkezett, Nyene-i Dacho fiának: Jánosnak fia: Demeter - testvérei István és Loránd, valamint Kelechen-i Miklós fia: Mátyás nevében is ügyvédvalló levéllel - a konvent három jelentésével és három ítéletlevéllel - amelyből egyet Zs., kettőt pedig ő állított ki - továbbá néhai Zechen-i Frank volt országbíró és más bírák halasztóleveleinek par-jaival igazolta, hogy három ízben akadályozták meg beiktatásukat a Hont megyei Kezehw/Kezy/ Kezew birtokba, amelyet új adomány címén kaptak a királytól. Először 1408. jan. 20-án, amikor a konvent kiküldötte és Kezehw-i György királyi ember akarta abba beiktatni Demetert, Istvánt, Lorándot és carnalis testvérüket Györgyöt, valamint Mátyást, akkor Therbeded-i Leusták - felesége, az említett Kezew-i Dacho fiának: Miklósnak leánya: Erzsébet és ennek fia: Demeter nevében -, Pribel-i Danch fia: Miklós leányai - Daroch-i Zsigmond felesége: Susko és Marchali-i István felesége: Anna -, valamint Nene-i Luca fia: Lőrinc és a másik Nyenie-i Bathor Jakab tiltakoz­tak ez ellen, amiért gyertyaszentelő Boldogasszony nyolcadára a király elé idézték őket; 1412-ben böjtközép (márc. 9.) nyolcadán azonban - amikorra a pert előbb Frank országbíró, majd halála után et ipso honore iudicatus curie regié vacante a király halasztotta - nem jelentek meg. Másodszor 1412. máj. 19-én, amikor a konvent ki­küldötte és Zechen-i Péter királyi ember akarta az iktatást elvégezni, Erzsébet, Zsu­zsanna és Anna asszonyok ismét ellentmondtak, ezért Keresztelő Szent János ünne­pének nyolcadára a király személyes jelenléte elé idézték őket, de 1415-ben Jakab­nap nyolcadán - amikorra a pert különböző bírák, majd nobis in dictum honorem iudicatus curie regié per regiam clementiam sublimatis ő halasztotta - ugyancsak nem jelentek meg. Végül harmadszor 1418. jan. 18-án, amikor a konvent kiküldötte és Kyschalamya-i Péter királyi ember akarta Demetert, Istvánt, Lorándot és Mátyást

Next

/
Oldalképek
Tartalom