Mályusz Elemér: Zsigmondkori oklevéltár VII. (1419–20) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 37. Budapest, 2001)

1312 Febr. 2. (in purif.) A zágrábi káptalan előtt Olnod-i Czudar István fia: Benedek (vir strennuus), fiai: János, Péter, István, unokatestvére: Péter bán fia: Jakab mester és ennek fia: Simon fogott bírák közbenjárására átengedik Peech-i Iwk fiának: Tamásnak meg Loránd és Tamás nevü fiainak, valamint unokaöccsének, Iwk másik fia: Márton fiának: Antalnak a Zágráb megyei Dulgareza birtokot, amelyért perben álltak, és belátva, hogy ez régi jog alapján ellenfeleiket illeti, minden jogukat rájuk ruházzák. Hártyán, amelynek bal széle hiányzik és függőpecsétje elveszett. DL 35932. (Kukuljevics-gyűjt.) -(M.) 1313 Febr. 2. (in purif.) Andreas de Odorino artium liberalium magister, szepesi lector, esztergomi és egri kanonok elismeri, hogy providi viri Nicolaus Mordbyer et Iacobus Kachenhann dicti, hospites cives de Kezmarck a civitas bírája, esküdtei és egész communitas-a nevében az elődjével: Márk lector-ral kötött megegyezésük értelmében 55 aranyforintot fizettek a tőlük pro decimis frugum, bladorum, edorum, agnellorum, porcorum ac ceterarum rerum évente járó összegként. Papíron, a szöveg alatt papírfelzetes gyürüspecséttel. Késmárk város lt, Quietantiae 4. (DF 281638.) 1314 Febr. 2. (Wiener) Neustadt. Ernő osztrák herceg Greisnecker Jánosnak és fiának éltük végéig ad két vogt-ságot, amelyeket az előbbi 120 bécsi fontért és száz magyar forintért és dukátért váltott magához. - Mon. Car. XI. 8, kiv. (HHSTA.) - (M.) 1315 Febr. 3. (2. die purif.) A vasvári káptalan előtt Nadalia-i Péter fiának: Jánosnak fia: Bálint - carnalis testvérei: Illés és István, valamint Bykxi-i István fia: László, ennek fiai: Simon, János, Miklós és a többi fia, si qui in verum natura sunt, ceterorumque quorumlibet proximorum et extraneorum, quos factum seu presens negotium quomodocumque tangere videretur, terhét is magára vállalva - összes birtokrészét zálogba adja Kerse(!)-i Pethew fia: János mester (egr.) zalai ispánnak meg fiainak: Lászlónak, Pethew-nek és Dénesnek. Erre azért kényszerült, mert jóllehet árva ifjúként János mester vette őt magához, táplálta és ruházta, familiárisai közé fogadta, jogai védelmére lovakkal, pénzzel és más egyébbel látta el, sőt domum suam thezawrariam intrandi sibi liberam concessisset facultatem, ő mégis de domo thezawraria elvett 200 tiszta, jó és törvényes súlyú aranyforintot, quorum quilibet florenus unus ducentos denarios novos valebat et pronunc valeret, amiért suspendi penam et patibuli laqueum incurrere debuisset. Minthogy János mester ex innata sibi benignitatis et mansuetudinis clementia regni iustitie levitate misericordie temperans ipsum a laqueo suspendi liberum permisisset, ő viszont a haszontalanul elköltött összeget csak birtokjogaival tudja megtéríteni, frater-ei és proximus-ai tanácsára pro evadendi patibuli laqueo, feje megváltására, valamint az elvett 200 aranyforint ellenében zálogba adja János mesternek és fiainak a Nadalya, Bykxi és Medes birtokokban lévő összes részét, kivéve az apai sessio-ját Nadalya és a saját szőlőjét Bixy birtokokban. A birtokrészeket csak 200 aranyforintért vagy annak értékén - nem pedig becsértékükön - és kizárólag saját pénzén válthatja vissza, s az ideig köteles ő, fiai vagy örökösei őket azokban megvédeni. Palóci László országbíró 1449. márc. 23-i okl.-ből. DL 93141. (Festetics cs.)