Mályusz Elemér: Zsigmondkori oklevéltár VII. (1419–20) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 37. Budapest, 2001)

officio tenemur - e nyilvánvalóan jogszerűtlen és igazságtalan, az alattvalóit károsító, a szokástól eltérő behajtást ki akarja irtani, sub pena transgressionis nostri regii mandati, amelyet könyörtelenül végre kell hajtani, firmissimo nostro regio sub edicto megtiltja, hogy de quolibet vase seu curru vini ultra verum tributum az említett unam pintam vini et unam mactam kérjék vagy behajtassák, és a bor szállítását bármi módon akadályozzák. - A szöveg élén és alatt jobb felől: Commissio propria domini regis. Hártyán, függőpecséttel: Kassa város lt., Titkos lt. F-32. (DF 269326.) - Átírta a szepesi káptalan 1419. júl. 25-i okl.-ben. Az átírást - a Cassa-i civis-ek és hospes-ek nevében is - Nicolaus Herrici civis iuratus és Cassa-i Knol fia: László, a királyi kúria jegyzője kérte. Uo. F-33. (DF 269327.) 630 Jún. 9. Zs. figyelembe véve, hogy a városok szabadságai a királyi méltóságot ékesítik, elrendeli, hogy az országban barchent csak Kassán készíthető, barchentet behozni, gyapotot kivinni csak a város engedélyével szabad, és minden barchentszövőnek, főleg Bártfáról, át kell ide költöznie. - Wenzel: Kassa 20. (Kassa város lt. Supplementum Schramianum 19168 - DF 271259.) - Tört. Tár 1887. 781. - Századok 2 (1868) 160, kiv. -Átírta a szepesi kápt. 1419. júl. 25-én. Uo. Titkos lt. F-33. (DF 271761.) - (M.) 631 Jún. 9. Zs. Késmárk város részére átírja 1399. nov. 28-i oklevelét (ZsO I. 6183), amely magában foglalja IV. Bélának a város kiváltságait tartalmazó, 1269. évi privilégiumát (Reg. Arp. 1636), s azt annak ellenére megerősíti, hogy a polgárok az oklevelek általános felülvizsgálata során elmulasztották azt bemutatni. - Schmauk: Supplementum 209. (Késmárk város lt. Pergamen oklevelek 27 - DF 281717.) - (M.) 632 Jún. 9. (Alberegali, 40. die oct. Georgii) Garai Miklós nádor ítéletlevele. Győr és Komárom megyék részére Fülöp és Jakab-nap 15. napján, hétfőn (máj. 15.) Thata opidum-ban tartott nádori közgyűlésén Mykohaza-i Simon fia: András Zs. nevében bemutatva Miklós nádor 1347. ápr. 30-án Győr város mellett kelt oklevelét (Anjou V. 44.) Győr megye alispánjától, szolgabíráitól és esküdt ülnökeitől felvilágosítást kért, hogyan lehetséges, hogy bár az oklevél szerint Ikreen/Ikren birtokon tantum tempore potentie sive guerre et non tempore tranquilitatis regni lehet vámot szedni, Kanisa-i István és Miklós fia: János mesterek azt mégis behajtják. Az alispán, a szolgabírák és az assessor-ok eskü alatt megerősítették a Kanisa-iak vámszedését, de hogy ezt engedéllyel teszik-e, mondották, arról nincs tudomásuk. Mykohaza-i felszólítására, hogy a Kanisa-iak igazolják, milyen címen szednek vámot, ügyvédjük - Gerche-i Elek mester diák-jogukat igazoló oklevelekre hivatkozott. Ezek előterjesztésére Györgynap nyolcadán a királyi kúrián került sor. - A felmutatott bizonyíték Lajos királynak 1359. okt. 10-én kelt, s in partibus Wzure elveszett pecsétjével, majd új pecsétjével 1364. [...] ellátott oklevele, amely megerősíti: 1. 1358. ápr. 26. Visegrád. Lajos király Chorna-i Imre fia: Lőrinc fiának: Jánosnak és testvérének: Benedeknek adja az Omodeus fia: Miklós bán fia: Miklós mester utódok nélkül elhalt fiának: Jánosnak Győr megyei Ikren nevű, a Raba folyó mellett fekvő birtokát összes haszonvételeivel, köztük a vámmal együtt. - 2. 1359. máj. 20. Buda. Vgrinus fia: Miklós országbíró bizonyítja, hogy Lőrinc fiai: János és Benedek a vasvári és győri káptalanok meg a pannonhalmi konvent által három ízben is be akarták magukat iktattatni Ikren birtokba, de Morochhyda-i Móric fia: Simon mindannyiszor ellentmondott kijelentvén, hogy a birtok zálog címén őt illeti, később azonban átengedte azt, mire a győri káptalan ex virtute completionis legittimorum terminorum királyi adomány címén ellentmondás nélkül foganatosította az iktatást. - Az oklevelek bemutatása után a felek ítéletet kértek. Bár 1347-ben Miklós nádor közgyűlésén az alispán, a szolgabírák és