Mályusz Elemér: Zsigmondkori oklevéltár VII. (1419–20) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 37. Budapest, 2001)

467 Máj. 18. (Cassouie, f. V. p. Sophie) Zs. Gerebse-i Benedek fia: András jogorvoslatot kérő panaszára az ellene lefolytatott tanúvallatást a nyomában következő összes perrel együtt hatalma teljéből matúra deliberatione cum barronibus prius superinde prehabita érvénytelennek nyilvánítja. A conscienciosa assertio-t Zerdahel-i Ferenc érdekében Zemplén megye ispánjához vagy alispánjához és szolgabíráihoz nagyobb pecsétje alatt intézett oklevelével rendelte el, meghagyva, hogy a Gerebse birtokkal szomszédos és a megye conprovincialis nemeseit előre meghirdetett közgyűlés módjára bírói széküknek egy bizonyos határidejére összehíva a Gerebse-i által Zerdahel-i familiárisai ellen Gerebse birtokon elkövetett hatalmaskodások felől a leleszi konvent kiküldötténekjelenlétében eskü alatt tartsanak tanúvallatást, majd arról tegyenek jelentést, azonban a szolgabírák Zerdahel-i iránti kedvezésből consuetudine et decreto nostro generáli super huiusmodi novorum actuum potentiariarum illatione stabiliti non observatis a tanúvallatást az ispán és alispán távollétében, Gerebse-i ügyvédjét, mint ahogy kötelező lett volna, meg sem híva folytatta le a leleszi konvent kiküldöttének jelenlétében, a tanúk jegyzékébe pedig számtalan olyan megyebeli nemes nevét beírták, akik a gyűlés idejében otthon voltak, Zerdahel-i pedig a konvent bizonyságlevelét kiváltva, ennek alapján elmarasztaló végzést igyekszik hozatni. Megtiltja Peren-i Péter országbírónak mint a megye ispánjának vagy alispánjának és a szolgabíráknak, hogy a panaszost Zerdahel-i kérésére intra vei extra iudicium háborgassák, s utasítja őket, hogy amikor Zerdahel-i mint felperes az ő oklevele alapján kéri, iuxta continentiam litterarum nostrarum decretum nostre maiestatis super illatione novorum actuum potentiariorum alias unacum prelatis et barronibus nostris editum et stabilitum denotantium az ország szokásjogának és a dekrétumnak megfelelően a megyegyűlési újból tartsák meg. - A szöveg élén jobb felől és a pecsét alatt: Relatio comitis Petri de Peren iudicis curie regié maiestatis. A szöveg alatt jobbról: Thomas de Mera archidiaconus de Hewes etc. Papíron, a szöveg alatt titkospecsét töredékeivel. DL 10808. (NRA 861-49.) - (M) 468 Máj. 18. Kassa. Zs. elvállalja a döntőbíráskodást Ulászló lengyel király, Witold litván nagyherceg, János és Ziemowit mazóviai hercegek, más részről a német lovagrend között és megígéri, hogy ítéletét szept. 29-ig meghozza. - Liv. Urkundenbuch V. 476, 2319. (János kulmi és Gellért poznani püspök jún. 12-i okl.-ből: 652. (Königsberg lt.) - Mon Pol. VI, 449. és XI. 123, reg. - Altmann I. 3868, reg. (HHSTA, RRB G 45b - DF 288581 fol. 63b.) - Egy példány készült a lengyeleknek és egy a német lovagrendnek. - Joachim-Hubatsch 1/1. 2967. és II. 1954, reg. (Königsberg lt.) - Weise I. 137, reg. (Uo.) - (M.) 469 Máj. 18. (Albe, f. V. a. dies rogationum) Garai Miklós nádor a leleszi konventhez. Iktassák be Kysezen-i Benedek fiait: Demetert és Istvánt az őket nove regié donationis titulo megillető, Ung megyei Lukahaza birtokába. Kijelölt nádori emberek: Andreas de Helmech, Laurentius, Blasius de Nynay, Michael, Thomas de Waykoch, Mychael de Nyarad. Papíron, zárlatán pecsét nyomával. Leleszi konvent orsz. lt., Stat. K-3. (DF 211634.) - Hátlapján a konvent feljegyzése (és fogalmazványának első része) 1419. jún. 16-i jelentéséhez, amely szerint Nyarad-i Mihály nádori ember és Márton diák konventi küldött tiltásuk miatt Iván-nap nyolcadára a nádor elé idézték Lukahaza-i Tamást, Zombor-i György fiát: Miklóst és Lőrinc feleségét: Annát. 470 Máj. 18. A leleszi konvent előtt nyolc fogott bíró a Károlyiak és Dománhidaiak közti viszályt, mivel Perényi Péter országbíró és Csáki György volt székely ispán távolmaradása miatt ítéletet nem tudott hozni, a rendes bírói szék elé utalja. - Károlyi II. 51. (DL 98834 - Károlyi cs. nemzetségi lt., Károlyi cs.) - (M.)