Mályusz Elemér: Zsigmondkori oklevéltár VII. (1419–20) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 37. Budapest, 2001)

eorunden engedélyezi, hogy a civitas gyertyaszentelő Boldogasszony (febr. 2.), valamint Péter és Pál apostolok (jún. 29.) ünnepein s az azokat megelőző és követő napokon évi vásárt tartson omnino sub earundem libertatum prerogativis, quibus nundine libere seu fora annualia aliarum nostrarum civitatum liberarum celebrari consueverunt, de más évi szabad vásárok kára nélkül. A bel- és külföldi mercatores, institores, viatores részére sub nostra protectione et tutela speciali szabad jövés-menést biztosít e vásárokra. Et hec volumus in foris et aliis locis publicis palám facere proclamari. Az oklevelet nagyobb pecsétjének felfüggesztésével erősíttette meg. - A szöveg élén jobb felől: Relatio domini Benedicti prepositi ecclesie Alberegalis. Hártyán, függőpecséttel. Késmárk város lt., Pergamen oklevelek 28. (DF 281718.) - Átírta - a jelzett névváltozattal - a szepesi káptalan 1420. szept. 27-én. Uo. 29. (DF 281719.) 290 Ápr. 9. (Crisii, 7. die f. II. p. oct. medii quadr.) Marchali-i Dénes szlavón bán és somogyi ispán a csázmai káptalanhoz. Peren-i Péter országbíró előtt, amidőn a magyar királyság nemeseivel 1416-ban Keresztelő Szent János ünnepe nyolcadának 28. napján (júl. 28.) bírói székén ítélkezett Greben-i Hermán mester, Péter fia: János és Miklós fia: Miklós bemutatták Monozlo-i Chupur Pál volt szlavón bán bírói intézkedését. Amint ebből kitűnt, Thurilouch-i János fiai: Amadé főesperes, Imre és Demeter a bán elé Greben-i Loránd fiát: Hermant, Péter fiát: Jánost, Miklós fiát: Györgyöt és Miklós fiát: Miklóst az akkori pünkösd (jún. 7.) nyolcadára in sédem Zagrabiensem megidéztették, mert ellentmondtak a Zágráb megyei Mezlethynch, Thurilouch és Berizlouch birtokok határjárásának. Amikor Amadé főesperes testvérei nevében is az ellentmondás okát tudakolta, Hermán, János és Miklós mesterek azt válaszolták, hogy Miklós fia: György még kiskorú gyermek és az ő jelenléte nélkül nem tartoznak feleletet adni, mire a bán kötelezte őket, hogy Györgyöt három márka bírsággal jelentessék meg előtte, majd az alperesek kérésére a pert áttette a királyi kúriába az országbíró elé Jakab-nap nyolcadára azzal, hogy azt Mihály-nap nyolcadára hozzák vissza hozzá. Az oklevél bemutatása után Hermán mester előadva, hogy ő Jakab-nap nyolcadakor in exercitu regio pridem in partibus Bozne per Turkos debellato fuisset detentus, s mert többi testvére akkor nem tudott megjelenni, a per abbamaradt és kérte a Thurilouch-iak megidézését. - Peren-i Nagyboldogasszony nyolcadán, amikorra idézése szólt, ítéletében érvénytelenítette Pál bán bírói végzését és az oklevélben részletezett okoknál fogva a feleket ítélethozatal végett Dávid bán elé in sédem Crisyensem visszaküldte 1416 Mihály-nap nyolcada utáni hétfőre (okt. 12). Innen a Turilouch-i János fiai: Amadé főesperes és Demeter, valamint Greben-i Hermán közötti per többszöri halasztás után a most múlt Márton-nap nyolcada utáni hétfőre (1418. nov. 21.) halasztódott, amikor Hermán bemutatta Zs. 1408. márc. 8-án Körösön kelt, teljes szövegében átírt oklevelét (ZsO II. 5976 tartalmi kivonatból), Amadé és testvérei Imre király oklevele eredetijének a bemutatását kívánták, amivel Dávid bán egyetértett. Hermán azonban a bán bírói meghagyásával nem lévén megelégedve, annak megállapítása végett, hogy a per átirat alapján is eldönthető és befejezhető, kérte a bántól a pernek a királyi kúriába az országbíró elé küldését. Dávid bán libertate regni Sclauonie postulante vízkereszt nyolcada utáni hétfőre (1419. jan. 16) az országbíró elé utalta a pert, meghagyván a feleknek, hogy az országbíró döntését hamvazószerda nyolcada utáni hétfőn (ápr. 13.) mutassák be előtte. - Közben a ki-