Szűcs László: Dinnyés Lajos első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1947. június 2. - szeptember 19. (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 36. Budapest, 2000)
A minisztertanácsi jegyzőkönyvek - [22.] 202.1947. szeptember 19.
korú eseményeket és a jelenben programba vett fővárosi és vidéki ünnepségeket. Természetesen a magyar rádió is részt vesz a centenárium előkészületeiben és majdan az ünnepségek közvetítésével megteremti az egységet az ország legtávolabbi vidékei között. A vidéki ünnepségek nagy íróink, politikusaink szülővárosaihoz ; illetőleg nagyobb politikai, vagy hadi események színhelyeihez kapcsolódnak. így február 18-án Jókai születési évfordulóját ünnepeinők Komáromban. Április 10-én Rákoskeresztúron emlékezünk meg Bulyovszky születésnapjáról, április 21-én a Veszprém megyei Ácsteszér helységben Táncsics Mihályról és november 11én Bonyhádon Perczel Mórról. A forradalom magyar nagyjainak születési helye a mai határokon kívül esik, tehát Monok lesz, Kossuth szülőfaluja, az utolsó ünneplési hely szeptember 19-én. Szeptember 24-én Cegléden, szeptember 26-án Kecskeméten, október 4-én pedig Szegeden tartotta Kossuth lelkesítő beszédeit, melyekkel a honvédzászlók alá hívta a népfelkelőket. Ugyancsak október 4-én Tác helységben kell megemlékeznünk a két, akkor még fiatal, de később nagy hírre szert tett Görgey és Perczel Mór győzelmes csatájáról. December 19-e Vác emlékünnepe. Ez a város járt elől példájával, mikor az ország helységei között elsőnek ajánlotta fel harangjait ágyúöntés céljaira. 1849. január l-jén költözött a kormány Debrecenbe. Az ezt követő hónapokban egymást követik a csaták dátumai. Január 22-én volt a tokaji ütközet, február 13-án a szöregi, 26-án a kápolnai csata, március 15-én a szolnoki csata, április 2-a a hatvani, 4-e a tápióbicskei, 6-a az isaszegi, 10-e a váci és 26-a a komáromi csata évfordulója. Május 4-től 21-ig tartott Buda ostroma, július 28-án a győri csata. Közben április 14-e a Habsburg ház detronizációjának évfordulója. Hátra van még a külfölddel való kapcsolatok felvétele. Nemcsak a külföldi magyarságot óhajtjuk a magunk centenáriumába bevonni. A 48-as évforduló egész Európa számára jelentőséggel bír. Az 1848-as esztendő Európa minden pontján tüzeket lobbantott fel, csak éppen mi voltunk azok, akik a tüzet legtovább ápoltuk és védtük és ezzel Európa tiszteletét érdemeltük ki. Párizs, Róma, Bécs, Varsó és Prága is megünnepli a forradalmat. Ezzel kapcsolatban felvesszük a megfelelő kormányok itteni megbízottaival az érintkezést, hogy ahogy mi is meghívjuk őket a magunk ünnepségeire, 84 úgy ők se feledkezzenek meg a magyar kormány képviselőinek meghívásáról. Ezt a sokágú programot, amely gazdasági terveket, művészeti, tudományos célkitűzéseket, kiállításokat, ünnepségeket foglal magába, a Művészeti Tanáccsal, a MIOT-tal és a nemzeti bizottságokkal együttműködve a Tájékoz84 1948. március 12-13-án bolgár, csehszlovák, jugoszláv, lengyel, román és szovjet küldöttség érkezett Budapestre az évforduló ünnepségeire.
