Szűcs László: Dinnyés Lajos első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1947. június 2. - szeptember 19. (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 36. Budapest, 2000)
A minisztertanácsi jegyzőkönyvek - [10.] 190.1947. július 15.
rendelkezés alá, vétessenek ki ez alól a rendelkezés alól, vagyis soroltassanak fel taxatív a törvény alá eső egyesületek. Nem elegendő csak a végrehajtási utasításba bevenni, mert ez esetleg félreértésre adna okot. Miután a pártközi megállapodás 10 során ezek kivétettek, semmi akadálya nem volna a felsorolásnak. Teljesen lényegtelen dolog, de félreértések elkerülése végett megnyugtató lenne. [Rajk] Belügyminiszter: Bencze képviselő ma délben azt mondotta, tisztában van azzal, hogy úgy helyes, ahogy azt a belügyi törvényelőkészítő osztály jogászai kijelentették. Tehát az 529-es rendelet alá nem tartoznak ezek az egyesületek. A párton belül azonban vannak laikus emberek s ezeket izgatja, hátha vonatkozik ilyen egyesületekre is. Meg kell mondani, hogy a KALOT egy későbbi rendelet alapján lett beszüntetve, de ezt a későbbi rendeletet még az alapszövegezésbe sem vettük bele. Az 529-es rendelet az 1945. év elején jelent meg. Amikor megkapta á kisgazdapárt javaslatát, már akkor mondotta Bencze képviselőnek, hogy: semmi kifogása nincs az ellen, ha nem ütközik technikai nehézségbe, hogy felsorolja ezeket az egyesületeket. A törvényelőkészítő osztálya azt mondotta, hogy 1500 ilyen egyesületet kellene felsorolni. a már..ii^|^y^~k^lifei$ : ''fálusi leánykörök és különböző néven működő falusi leányifjúsági egyesületek,. társulások céltudatos, nemzetépítő munkára való összefogása, a tagok érdekeinek képviseleted A szövetség tágjai csak rendes tagegyesületek lehettek. 1942-től Szadán népfőiskolát tartott fenn. Vallásos : alapon szemben állt a fasizmussal. Központi vezetője Luczenbacher Rita, központi titkára Medveczky Ilona. 1946-ban feloszlatták. (MOLXTX-B-l-h 181. d. 435, 5639) : l ° A kormánykoalíció egységes választójogi álláspontjának kidolgozása ügyében több pártközi értekézietet tartottak; július8-án, 10-én tulajdonképpen nem jutottak eredményre, érdemi eszmecseréré július 12-én került sor, az után, hogy a kisgazdapárt átadta partnereinek a törvénytervezettel kapcsolatos, fentebb már említett észrevételeit. A kisgazdapárt részéről külön fogalmazta meg észrévétéleit á parlamenti frakció és a politikai bizottság. Rákosi elsősorban a l'bálöldalibbhak mmősült politikai bizottság észrevételei kapcsán rendezett kirohanást. „Ez sokkal •íőúiyö tartalmaz — mondta — mint amit az országgyűlési frakciótól kaptunk. Mi az országgyűlési frakció képviselőinél mindig tekintetbe vettük, hogy ennek a frakciónak zömét mégiscsak Nagy Ferenc, meg Saláta, meg Kovács Béla stb. állították össze. Mi tehát mindig igyekeztünk a frakció és a politikai bizottság között különbséget tenni a politikai bizottság javára. Annál meglepőbb, hogy a politikai bizottság nevében most kapunk egy J javaslatot, amelynek fő tendenciája az — anélkül, hogy részletekbe belemennénk, megmondom —, hogy feltétlenül mentse Sulyokokat, a nyugatosokat, a fasisztákat, a svábokat, az internáltakat, az A) pont alapján bélistázottakat, szóval az egész fasiszta, reakciós, népellenes bandát. Ugyanakkor — persze óvatosan és alattomosan — megvonja a választójogot azoktól a munkásoktól, akik Jugoszláviába mentek állami támogatással dolgozni... (Pongrácz Tibor: Nem.)... azoktól a vasutasoktól, akik nem lesznek lakóhelyükön a választói jegyzékhez képest, azoktól a munkásoktól, akiket az OTI szanatóriumban tart, tehát nem lesznek lakóhelyükön és még egész sereg ilyen dolog." Elismerve, hogy a kisgazdapártban két csoport létezik, valósággal fenyegetően fordult a jobboldal felé: „Nagyon szeretném, ha a kisgazdapárt politikai bizottsága megértetné ezekkel az emberekkel, hogy ha a magyar demokrácia el tudott készülni Nagy Ferenccel, Kovács Bélával, Salátával, meg Jackóval és még nem tudom kikkel, ővelük is eltud készülni." (PIL 283. f. 10. cs. 137. ő. e. 89. p.) Ilyen tárgyalási mód mellett — miután a két munkáspárt egységesen lépett fel — végeredményben csaknem minden kérdésben meghátrálásra kényszerítették a Kisgazdapártot. (Lásd még Vida i. m. 310. p.)
