Szűcs László: Dinnyés Lajos első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1947. június 2. - szeptember 19. (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 36. Budapest, 2000)

A minisztertanácsi jegyzőkönyvek - [22.] 202.1947. szeptember 19.

{Mihályfi mb.] Külügyminiszter a népjóléti miniszter előkészített egy bolgár kultúrhetet, melyre 80 000 forint póthitelt kér s egyben a bolgárok meghívásához is kér felhatalmazást.

32 [Vas] Gazdasági Főtanács főtitkára: Javasolja, hogy terjesszék be a pontos költségvetést s véleménye szerint 50 000 forint is elegendő erre a célra. [Rajk] Belügyminiszter: Ha a Gazdasági Főtanács úgy véli, hogy 50 000 forint elegendő erre a célra, úgy kéri megszavazni a 80 000 forintot s a különbözetet kéri a bolgár hősi halottak sírjainak rendbehozatalára fordítani.

33 [Vas] Gazdasági Főtanács főtitkára: A belügyminiszter is adjon szabályszerű költségvetést a munka elvégzésére. 32 Molnár Erik népjóléti miniszter volt a Magyar-Bolgár Társaság elnöke, ez utóbbi minőségében a tájékoztatásügyi miniszterhez írt levelének másolata megtalálható a jegyzőkönyv mellett. Ebből kitűnik, hogy a Magyar-Bolgár Társaság 1947. október 10-étől 20-áig tervezte megrendezni a kultúrhetet. Bolgár tánccsoport meghívásával együtt Képzőművészeti- és Könyvkiállítást, zenei és irodalmi estet, továbbá a bolgár ellenállási mozgalmat, a demokratikus Bulgáriát bemutató fényképkiállítást kívántak rendezni. A bolgár szellemi és művészei élet vezetőin kívül a bolgár kormány képviselőinek jelenlétére is számítottak, remélve, hogy sor kerülhet a magyar-bolgár kultúregyezmény aláírására is. Jelezte Molnár Erik, hogy bolgár részről a következő esztendőben terveztek magyar kultúrhetet rendezni. A levél mellett „Magyar-Bolgár Társaság Budapest" feliratú lapon a következő feljegyzés olvasható: „Trajcso Kosztov h. miniszterelnök, Nejcsev, Dimitr kultuszminiszter, Kazászov, Dimo tájékoztatás és művészeti miniszter, Damjanov, Rajkó nemzetgyűlés alelnöke, a magyar kormány vendégei." Kosztov, Trajcso Dzsunev (1897-1949) bolgár szerkesztő, politikus. 1944-1946-ban Bulgária Kommunista Pártjának titkára. 1946-1949-ben miniszterelnökhelyettes, tárcanélküli miniszter. A Szófiai Magyar-Bolgár Társaság elnöke volt. Nem foglalt helyet a Budapestre érkezett bolgár kormánydelegációban. 1949-ben hamis vádak alapján elítélték és kivégezték. Dr. Nejcsev, Dimitr, helyesen Nejcsev, Mincso (1887-1956) Svájcban szerzett filozófiai doktorátust. 1920-tól a bolgár Kommunistapárt tagja. 1944. szeptember 9-étől 1946. március 31-éig igazságügyminiszter, 1946. november 23-ától 1947. december 11-éig közoktatásügyi miniszter, 1950. május 28-tól 1956. augusztus 11-ig külügyminiszter. 1947 decemberétől 1950 májusáig a Nemzetgyűlés Elnökségének elnöke. Kazászov, Dino (1886-1980) jogot végzett. 1902-től 1926-ig a bolgár szociáldemokrata párt tagja. 1923-tól 1924-ig vasút-, posta- és távközlési miniszter, 1934-től 1936-ig belgrádi követ. Részt vett az ellenállási mozgalomban. 1944. szeptember 9-étől 1946. március 31-éig propagandaügyi miniszter, majd 1947. december 11-éig tájékoztatás- és művészetügyi miniszter. Damjanov, Rajkó (1903-1992) 1930-tól a bolgár kommunista párt tagja. Ismételten elítélték, illegalitásban, majd emigrációban élt. Részt vett a spanyol polgárháborúban. 1945-től 1950-ig a bolgár szakszervezeti tanács elnöke, 1950-től 1957-ig a bolgár minisztertanács elnöke. A budapesti bolgár kultúrhét valójában október 20-án nyílt meg s október 29-én, a bolgár-magyar kulturális egyezmény aláírásával zárult. Jelentőségét aláhúzta, hogy tíz nappal a megnyitás előtt adta át megbízólevelét az 1945 utáni első bolgár követ Budapesten. Részletesebben lásd Gjurov Alexander: A sztálinizmus osztódása (kézirat) 182-188. pp. 33 A második világháború magyarországi harcaiban elesett 3370 bolgár katona sírhelye ismert, több helységben volt emlékhelyük Magyarország déli részén. A legnagyobb bolgár hősi temető Harkányban található. Gjurov Alexander: Za blgarszkite bojenni grobiscsa b Ungarija In Bojenen zsurnal. 1998. Knyizsko 1.