Szűcs László: Dinnyés Lajos első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1947. június 2. - szeptember 19. (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 36. Budapest, 2000)

A minisztertanácsi jegyzőkönyvek - [22.] 202.1947. szeptember 19.

beszámításával törlesztenénk. Tehát a nézeteltérések áthidalása megtörtént s részünkre igen kedvező egyezmény megkötéséről van szó. Az összköltség 53 millió forintot tesz ki, ennek legnagyobb része munkadíj, ami bent marad az országban. Nagy része a költségeknek a debreceni műhely alkalmassá tételére használtatik fel, ami szintén magyar vagyon. Nem tudjuk, hogy mennyi kocsit fogunk külföldről visszakapni, de azt is nagy előnynek tartja, hogy az ittlévő kocsik bent maradhatnak az országban. Tekintettel arra, hogy a döntő kérdésekben sikerült megegyezést létesíteni a mi javunkra, kéri a felhatalmazást az aláírásra. [Nyárádi] Pénzügyminiszter: Gazdasági szempontból kétségkívül nagyon előnyös a MAV-ra az egyezmény Meg kell alkotni ez alapon egy zavartalan közlekedést. A békeszerződéssel kapcsolatban számolni kellett restitúciós költségekkel. Támogatja az előterjesztést, mert a MAV eredeti kocsi-parkjának visszaszerzésére igen kevés a remény Ugyanis a kocsik 70-80%-a Csehszlovákiában van s így a legkisebb remény sincs arra, hogy azt onnan visszakaphassuk, mert ők azt a háborús károk fedezetére használják fel. Talán még ők fognak tőlünk követelni. Ki kell még egészíteni azzal is, hogy kutatásaink alapján gördülő anyagjainknak fele Németország és Ausztria orosz zónájában van. A kintlévő kocsik felének visszaadását jelenti. Ez transzfer-terhet ró csak a magyar kormányra és nagyon kevés nyersanyaggal kerül kiegyenlítésre. Igen fontos a zsákmányáru fuvardíja. Egyetlen egy olyan probléma van csak, amely a rengeteg gazdasági előny mellett aggályként fennáll és felhívja a minisztertanács figyelmét arra, hogy nem tudja vajon az érvényben lévő nemzetközi vasúti egyezmények értelmében a zsákmány igazán zsákmánynak tekinthető-e és nem leszünk-e kitéve annak, hogy aláírás után kiderül, hogy az adás-vétel nem volt joghatályos. Csupán ez az egy probléma aggasztja, melyhez az igazságügy és külügyminiszter hozzászólása lenne fontos. [Rónai] Kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszter: A moszkvai kereskedelmi tárgyalások alkalmával már felvetődött a vásárlás kérdése s akkor úgy tájékoztatták a vasúti szakemberek, hogy a szükséges faanyag nem áll Magyarország rendelkezésére a kocsik helyrehozatalára, sőt azt mondották, hogy ezt a fát csak a Szovjetunióból szerezhetjük be. Próbáljuk meg ezt a faanyagot megszerezni, mondották, amennyiben az egyezmény létrejön. A mi szempontunkból előnyösnek tartja az egyezményt s a kereskedelmi tárgyalások során erre nézve is igyekezni fog megállapodást létesíteni. [Gerő] Közlekedésügyi miniszter: Ez az egyezmény két évre van kihúzva, s nem prompt szükséges ez a fa. Nem roncskocsik javításáról van szó, hanem javításos kocsikról. Nem lehet nagy a faszükséglet, mert az összköltség 53 millió forintot jelent, s amint már említette ennek nagy része munkadíj, vas, acél, műhely-rendbehozás stb. A régi tengelyeket és kereket használják fel. Ami azt illeti, hogy mi lesz, ha nem ismerik el a szerződést, megjegyzi, hogy az