Szűcs László: Dinnyés Lajos első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1947. június 2. - szeptember 19. (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 36. Budapest, 2000)
A minisztertanácsi jegyzőkönyvek - [18.] 198.1947. augusztus 28.
Pénzügyminiszter [képviseletében Kemény György államtitkár] előterjeszti javaslatát az áUamkincstár tulajdonában lévő LX. Soroksári út 114. sor 38.111. hrszámú teleknek a szomszédos 38.110 és 38.109 hrsz. telekkel való elcserélése tárgyában. 87 Minisztertanács az előterjesztéshez hozzájárult. 85. Pénzügyminiszter [képviseletében Kemény György államtitkár] előterjeszti javaslatát a Csehszlovák Nemzeti Bank részéről a magyar-csehszlovák lakosságcsere céljaira nyújtott hitelnyújtás kapcsán kezességvállalás tárgyában, [sic!] 88 Minisztertanács az előterjesztéshez hozzájárult. a Gazdasági Főtanács előző napi hasonló határozata nyomán történt. (MOL XTX-A-10,19. d. 1947. augusztus 27. 26. napirendi pont) 87 A Pénzügyminisztérium 133 643/1947/XTV a. sz. előterjesztés szerint az államkincstár tulajdonát képező telek eredetileg az 1848/1849-es honvédek osztatlan tulajdona volt s azon az elhelyezésükre szolgáló rokkant-menház állott. A honvédek elhalása után a II. Rákóczi Ferencről elnevezett laktanya céljait szolgálta, de az épületek a háború alatt teljesen tönkrementek. A Mechanikai Szövőgyár azt az ajánlatot tette, hogy mivel ez a terület a gyári épületekkel közvetlenül határos volt, a gyár és a munkástestedzés fejlesztésére szívesen átvenné és cserébe két ugyancsak a Soroksári úton lévő telket adna. Ezt a Pénzügyminisztérium előnyösnek találta, miután a cseretelkekre kislakásos bérházakat tervezett építtetni, amelyeket a kincstári szempontból igen jól kívánt hasznosítani. 88 Előzményét illetően lásd a [4.] 184. sz. jegyzőkönyv 64. napirendi pontját. A Pénzügyminisztérium 162 526/1947./TV c. sz. előterjesztése ismét megállapította, hogy az a feltevés, miszerint a lakosságcserével kapcsolatosan Csehszlovákiában működő magyar szervek ottani kiadásai az áttelepülő magyarok által folyamatosan letétbe helyezett csehszlovák korona készpénzkészletekből lesznek fedezhetők, nem nyert beigazolást, sőt a Slovenská Banka által nyújtott hárommillió koronás folyószámlahitel is kimerült. Ezért — a Pénzügyminisztérium megbízása alapján — a Magyar Nemzeti Bank a Csehszlovák Nemzeti Banktól tíz millió, szükség esetén további tíz millió korona kamatmentes hitelkeretet kért és kapott. Az 1947. december 31-én lejáró hitelt továbbra is elsősorban az áttelepülő magyarok által a Csehszlovák Nemzeti Bank pozsonyi országos intézeténél a Magyar Nemzeti Bank nevén vezetett „Lakosságcsere" elnevezésű gyűjtőszámlára befizetett korona-összegekből és az ugyanott jóváírt betétkövetelésekből tervezték kiegyenlíteni. Amennyiben ezek a teljes kiegyenlítésre nem lettek volna elégségesek, akkor áruszállításokkal, illetve ezek elmaradása esetén a hitelező tetszése szerinti devizában kellett volna a hátralékot kiegyenlíteni. A Magyar Nemzeti Bank a korona-összegeket megfelelő forint-összeg ellenében bocsátotta az Áttelepítési Kormánybiztosság rendelkezésére. Mivel az árfolyamok, a beszerzendő áruk ára változó lehetett s különbözet állhatott elő a Magyar Nemzeti Bank terhére, ezért a bank a felmerülő különbözetnek a megtérítésére a magyar kincstár felelősségvállalását kérte. Az előterjesztés mellett megtalálható a Pénzügyminisztériumnak az előterjesztéssel azonos szám alatt a Magyar Nemzeti Bank Bankosztályához intézett levelének másolata. Lásd még a Gazdasági Főtanács 6517/1947. sz. határozatát, amelyből kitűnik, hogy ugyanekkor 2,5 millió forint összegű hitel nyújtását engedélyezte a Csehszlovák Nemzeti Bank részére a szeptember és október hónapban Budapesten működő csehszlovák áttelepítési bizottság forintszükségletének fedezésére. (MOL XTX-A-10,19. d. 1947. augusztus 13. 25. napirendi pont)
