Szűcs László: Dinnyés Lajos első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1947. június 2. - szeptember 19. (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 36. Budapest, 2000)

Dinnyés Lajos nemzetgyűlési bemutatkozó beszéde, a kormány programja

Gordon Ferenc volt berni követünk esete bármennyire elítélendő és súlyos is, az ország szempontjából csak nyereség, hogy nem ő képviseli továbbra Svájcban Magyarországot. Gordont egyébként Gyöngyösi János volt külügyminiszter két héttel ezelőtt már felszólította, hogy anyagi természetű ügyei miatt azonnal térjen vissza Magyarországra, aminek azonban nem tett eleget és jobbnak látta a disszidálást. Hogy miért, az t. Nemzetgyűlés, kiviláglik Gordon Ferencnek az United Press-nek adott tegnapi nyilatkozatából, amely a következőképpen hangzik: Elvittem ugyan értékeket a követségről, de ezek a múlt rezsim diplomatáitól kerültek oda. Ezt a cselekedetemet is Nagy Ferenc utasítására tettem s az értékeket Nagy Ferenc rendelkezésére bocsátottam. T. Nemzetgyűlés, mélységes undorral — engedelmet kérek ezért a kifejezésért — és felháborodással értesült a magyar közvélemény Gordon Ferenc lopását beismerő nyilatkozatáról, amelyben beismerte, hogy az állam tulajdonát képező értékeket a követségről egyszerűen ellopta. A múlt rezsim diplomatái ugyanis nem a magánvagyonukat képező értékeket helyezték letétbe a berni követségen, hanem az állam tulajdonát képező értékeket, amelyek mint ilyenek, közvagyont képviselnek, közvagyon fölött pedig kizárólag a törvényes magyar kormány utasítására, annak hivatalban lévő közegei rendelkezhetnek. A kormány azonnal megtette és megteszi ez ügyben a szükséges lépéseket és Gordon Ferenc beismerő vallomásán kívül a tények kivizsgálása után, ezek ismeretében a szükséges bűnvádi eljárást is folyamatba teszi. Ankarai követünk, Andaházi Kasnya Béla minősíthetetlen távozása is inkább büntetőjogi, mint politikai természetű volt. A jelenlegi helyzetben, t. Nemzetgyűlés, máris megállapítható, hogy a reakció, a belföldön leleplezett összeesküvésen kívül, külföldön is összeesküvést szőtt a magyar demokrácia ellen. A belügyi kormányzat jövőbeni feladatai közé tartozik a közigazgatási reform megvalósítása. A közigazgatási reformnak nemcsak egyes elavult jogszabályok megváltoztatására, hanem az egész közigazgatásnak szervezeti és személyi vonalon történő átalakítására és a demokratikus követelményeknek megfelelő átszervezésére kell kiterjednie. Személyi vonalon annak lehetőségét kell megteremteni, hogy minél több paraszt- és munkáselem kerüljön be a közigazgatásba. Éppen ezért a Belügyminisztérium egyik fontos feladatának kell, hogy tekintse, hogy egyrészt az eddigi jegyzői tanfolyamok számát ötről tovább szaporítsa, másrészt, hogy az egyes tanfolyamok résztvevőinek létszámát is emelje. Szükségesnek tartja a szakképzettség tökéletesebb elsajátítása érdekében a tanfolyamok eddigi időtartamát is felemelni. Ugyanezt a célt szolgálja a Belügyminisztériumnak az az elhatározása is, hogy minél több parasztifjút képezzen ki rendőrtisztnek. így nyílik lehetőség arra, hogy a népi elemek a megfelelő előképzettség megszerzésével a közigazgatásban, a rendőrségnél és az államapparátus minden ágazatában elhelyezést nyerjenek.